KDIGO 2026 Klinikai Gyakorlati Útmutató a Krónikus Vesebetegségben szenvedőknél jelentkező vérszegénység kezelésére

Az anémia krónikus vesebetegségben (CKD) a progressziót gyorsító, életminőséget rontó, kardiovaszkuláris rizikót növelő tényező. A Kidney Disease: Improving Global Outcomes (KDIGO) munkacsoport 2026-os ajánlása új alapokra helyezi e szövődmény kezelésének klinikai szemléletét. Az irányelv nemcsak frissített terápiás és diagnosztikai ajánlásokat tartalmaz, hanem reflektál a betegpreferenciákra, a funkcionális állapot jelentőségére, valamint az új terápiás lehetőségek – különösen a HIF-stabilizátorok – szerepére is.

A frissítés háttere és célja

A 2012-es irányelv publikálása óta jelentős mennyiségű új bizonyíték gyűlt össze az anémia kezelésével kapcsolatban. Az új terápiás ágensek megjelenése, a hosszú távú biztonsági adatok, valamint a betegközpontú szemlélet térnyerése szükségessé tette az ajánlások újragondolását. A KDIGO 2026 célja, hogy egységes, bizonyítékalapú és klinikailag adaptálható útmutatást nyújtson a gyakorló nefrológusok, belgyógyászok és családorvosok számára világszerte.

Anémia: új definíció és kivizsgálási küszöbök

A CKD-hez társuló anémia definíciója lényegében nem változott: hemoglobinszint <13,0 g/dl férfiaknál, <12,0 g/dl nőknél. Újdonság, hogy az irányelv javasolja a kivizsgálás elindítását már ezek alatt a határértékek alatt, panaszorientáltan, vagy ha progresszív Hb-csökkenés észlelhető. A kivizsgálás kötelező elemei:

• Hb-szint

• Ferritin

• Transzferrinszaturáció (TSAT)

• C-reaktív protein (opcionálisan)

• Retikulocytaszám (szelektíven)

Az irányelv külön felhívja a figyelmet a gyulladás és a krónikus fertőzések torzító hatására, amelyek befolyásolhatják a vasparaméterek értékelését.

A kezelés célja és individualizált megközelítése

Az új ajánlás hangsúlyozza, hogy az anémia kezelése nem kizárólag Hb-célérték elérésére irányul, hanem a beteg:

• tüneteinek enyhítésére,

• funkcionális állapotának javítására,

• transzfúziós igény csökkentésére,

• és a terápia mellékhatásainak minimalizálására.

Általános cél, hogy a hemoglobinszintet 10–11,5 g/dl közé emeljük, elkerülve a 13 g/dl fölötti szinteket, amelyekhez a korábbi tanulmányok fokozott kardiovaszkuláris kockázatot társítottak.

Vaskezelés – a terápiás lánc első eleme

A KDIGO 2026 szerint minden CKD-s beteg, akinek anémiája van, részesüljön vasstátusz-vizsgálatban, mielőtt ESA- vagy HIF-kezelést indítanak. Ha a TSAT <30% és/vagy a ferritin <500 ng/ml, vasterápia indítása javasolt.

Intravenás vagy orális?

• Dializált betegeknél az intravénás vas az első választás.

• Nem dializáltaknál az orális készítmények (pl. polimaltóz, karboximaltóz, új generációs szuplementumok) is alkalmazhatók, de ha 4–12 héten belül nincs Hb-emelkedés, váltani kell.

A KDIGO nem tekinti abszolút ellenjavallatnak az 500 ng/ml feletti ferritinszinteket, ha az egyéb paraméterek funkcionális vashiányra utalnak.

ESA-kezelés – kevesebb, óvatosabban

Az erythropoiesis-stimuláló szerek (ESA) továbbra is kulcsszerepet játszanak, de a dózisminimalizálás és kockázatcsökkentés elve vált irányadóvá. Újdonság:

• Nem javasolt 10 g/dl fölött rutinszerűen elkezdeni az ESA-t.

• 11,5 g/dl fölött történő Hb-célzás kerülendő.

• Magas kockázatú betegekben (pl. ischaemiás szívbetegség, stroke, aktív daganat) egyedi mérlegelés szükséges.

Az ESA-kezelés elindításakor és fenntartásakor figyelembe kell venni a vasstátuszt, a Hb-emelkedés sebességét, a dózisigényt és a beteg életminőségét.

HIF-PHI: új, orális terápiás alternatíva

Az új irányelv kiemelt figyelmet szentel a hipoxiaindukált faktor prolyl-hidroxiláz inhibitoroknak (HIF-PHI), amelyek már több országban elérhetők (pl. roxadustat, daprodustat, vadadustat). Ezek az orális szerek:

• serkentik az endogén erythropoetintermelést,

• fokozzák a vas mobilizációját (hepcidinszint csökken),

• kevésbé növelik az ESA-kal kapcsolatos thrombotikus rizikót.

Alkalmazási javaslat:

• Olyan nem dializált CKD-betegekben, akik ESA-t nem tolerálnak vagy elutasítják az injekciós kezelést.

• Olyan helyzetekben, ahol a vasmobilizáció gátolt, de a vasterápia eredménytelen.

A KDIGO jelenleg nem preferálja automatikusan a HIF-PHI szerek első vonalbeli használatát, de teret enged individualizált alkalmazásuknak, ha az előny/kockázat mérlegelése ezt indokolja.

Transzfúzió: csak végső esetben

A vörösvértest-transzfúzió alkalmazása kizárólag olyan esetekre korlátozódjon, amikor:

• akut, súlyos tünetekkel járó anémia lép fel,

• a Hb <7–8 g/dl és a beteg instabil,

• sem ESA, sem vasterápia nem kivitelezhető vagy hatástalan.

Fontos szempont a HLA-alloszenzitizáció elkerülése, különösen transzplantációra váró betegek esetében.

Speciális populációk és betegpreferenciák

A 2026-os irányelv hangsúlyozza a betegközpontú megközelítést:

• Idősek: alacsonyabb cél-Hb érték is elfogadható, ha a cardiovascularis kockázat magas.

• Nők: vashiány gyakoribb menstruáló korban – gyakoribb szűrés javasolt.

• Gyermekek: életkornak megfelelő referenciaértékeket kell alkalmazni.

• Transzplantáltak: kevés bizonyíték áll rendelkezésre, de az ESA és vasterápia biztonsággal alkalmazható.

Módszertani újdonságok és kutatási irányok

A KDIGO 2026 az irányelv végén kutatási hiányterületeket is megnevez:

• Hosszú távú HIF-PHI biztonságosság

• Hepcidin mint prediktív marker hasznosítása

• Hb-variabilitás és klinikai kimenetelek

• Páciensek által jelentett kimenetelek integrálása

Emellett hangsúlyozzák az RWE-adatok szerepét és a döntéstámogató algoritmusok fejlesztésének szükségességét.

Összefoglalás

A KDIGO 2026 klinikai irányelve átfogóan és mélyrehatóan közelíti meg a CKD-hez társuló anémia kezelését. A dokumentum kiemeli a diagnosztika személyre szabását, a vas- és ESA-kezelés rugalmas alkalmazását, valamint a HIF-PHI szerek fokozatos integrációját. A betegpreferenciák figyelembevétele, a rizikóalapú terápiás döntések és a túlkezelés elkerülése kulcsfontosságú elemként jelenik meg az új szemléletben.

Ez az irányelv új mércét állít a nefrológiai gyakorlatban, és jól illeszkedik a modern, individualizált betegellátás elveihez.

KDIGO 2026 Clinical Practice Guideline for the Management of Anemia in Chronic Kidney Disease. Kidney International.