Az őssejtterápiák legújabb alkalmazási területeivel kapcsolatos eredmények
Az őssejtekkel történő kezelés egyre nagyobb teret hódít az orvostudományban és a klinikai gyakorlatban: őssejtek segítségével már sikeresen gyógyítottak HIV-fertőzést, lelassították a szklerózis multiplex progresszióját, de kedvező eredményt értek el Crohn-betegségben szenvedők állapotának javításában is.
Őssejtterápiával is gyógyítják a Crohn-betegséget Pécsen
A gyulladásos bélbetegségek egyik típusa, az elsősorban fiatal felnőtteket érintő Crohn-betegség kezelését immár őssejtek beültetésével is segítik Pécsen.
A sokszor végbélsipollyal szövődött betegséget hagyományosan műtétekkel kezelik, azok hosszú távú eredményességét segíti az őssejtek beültetésével járó, a sebészeti klinikán elsőként kedden alkalmazott eljárás. Baracs Józsefet, az intézményegység adjunktusát idézve közölték: a Crohn-betegség vezető tünete a fogyás, a nyákos, időnként véres hasmenés és a görcsös hasi fájdalom. A kór pontos oka a mai napig nem ismert, de kialakulására hatással lehet a genetikai hajlam, az autoimmun eredet, a bélflóra egyensúlyának megbomlása, a bélnyálkahártya épségének megbomlása, a pszichológiai faktorok, illetve a dohányzás. A betegség egész életen át fennállhat, és alapjaiban véve nem gyógyítható, de folyamatos kezeléssel és gondozással elérhető a tünetmentesség.
A közlemény szerint a végbél körüli sipolyok kezelésében jelent áttörést az őssejtterápia, amely során közvetlenül a járatba fecskendezik az őssejteket, amelyek tulajdonsága, hogy bármilyen sejttípussá képesek átalakulni, attól függően, milyen szövetbe kerülnek.
Ebben az esetben kötőszöveti sejtté alakulnak át, és így segítik a sipolyok záródását.Klinikai vizsgálatban összehasonlították az őssejtekkel kezelt, valamint a placebóval kezelt betegek gyógyulási arányát, amely azt mutatta, hogy az őssejt terápia jól tolerálható volt, és az állapotjavulás jóval magasabb volt az őssejtes csoportban.
Az új hidrogél alapú őssejtkezelés helyreállítja a sérült agyszövetet
A Melbourne-i Egyetem és az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói egy új „hibrid” hidrogélt fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a klinikusok számára, hogy biztonságosan szállítsák az őssejteket állatokban agysérülések helyére. A hidrogél egy vízbázisú gél, amellyel anyagokat lehet a szervezetbe bejuttatni, és elősegíthető az új sejtek hatékony növekedése.
A Nature Communications-ben közzétett forradalmi eredmény leküzdheti azt a kihívást, ami az 1980-as évek óta áll őssejtkutatók előtt: elég hosszú ideig életben tartani az őssejteket ahhoz, hogy kialakulhassanak belőlük az új szövet létrehozásához szükséges sejtek.
Az injektálható biomimetikus hidrogélek nagy potenciállal rendelkeznek a regeneratív gyógyászatban, mint sejtbejuttató vektorok. Azonban felmerülhetnek hipoxiával kapcsolatos problémák, beleértve a rossz sejttúlélést, az elégtelen differenciálódást és a nem megfelelő funkcionális integrációt a kialakult érhálózat hiánya miatt.
A hidrogél biztosítja mind az őssejteket, mind az oxigént, amely az őssejtek életben tartásához szükséges a folyamat során, és biztosítja, hogy az őssejtek olyan típusú sejtekké fejlődjenek, amelyek a károsodások helyreállításához szükséges új szövetek létrehozásához szükségesek. A kutatók úgy vélik, hogy ez az előrelépés az agyon és a központi idegrendszeren kívül a test számos más részén is áttörést hozhat az őssejtkezelésekben.
Nisbet professzor azt mondta: "Egy sérülés, például szélütés után van egy elhalt terület az agyban, beleértve az érrendszert is. Tehát ideiglenes vérellátásra van szükségünk a sejtek támogatásához, amíg az érrendszer helyreáll. Ez a szabadalmaztatott hidrogél ezt biztosítja."
"Nagyon kevés gyógyszeres kezelés képes kezelni az olyan állapotokat, mint a stroke vagy a Parkinson-kór, és csekély a hatékonyságuk. Jelenleg nincs olyan kezelés, amely megfordíthatná ezeket az állapotokat."
Jackson professzor elmondta, hogy az áttörés világszerte érdekelni fogja a kutatókat és a klinikusokat, és valószínűleg számos forradalmi orvosi kezeléshez vezet majd.
"A koncepció működését mostanra egerek agyában sikerült bebizonyítani, de a kutatás általánosítható stratégiát jelent az injektálható nanoanyagok fejlesztésére sokféle alkalmazási területen, beleértve a sejttranszplantációt, a gén- és gyógyszerbejuttatást és a 3D in vitro betegségmodelleket” – mondta Jackson professzor.
Öt év kutatás során a csapat felfedezte, hogy a myoglobinon – a bálnák és lovak szívizomzatában magas koncentrációban található természetes fehérje – alapuló szintetikus fehérjét hozzáadva a hidrogélhez az biztosítja az őssejtek túléléséhez szükséges tartós oxigénfelszabadulást és az őssejtek az agyszövet helyreállításához szükséges sejttípusokká fejlődnek.
"Láttuk, hogy a myoglobint és őssejteket tartalmazó hidrogél helyreállította a sérült agyszövetet. A hidrogél beadása után 28 nappal végzett elemzés kimutatta, hogy az egészséges agyműködéshez szükséges új őssejtek túlélése és növekedése jelentősen megnövekedett, összehasonlítva a myoglobint nem tartalmazó hidrogéllel. – mondta Parish professzor.
"Megfigyeltük, hogy az új szövet az egészséges agyszövethez hasonló módon stimulálható, ami az első bizonyítéka annak, hogy milyen előnyökkel jár az oxigénszállítás hidrogélbe történő beépítése az őssejt-transzplantációk hosszú távú túlélése és integrációja érdekében."
Őssejtátültetéssel gyógyítottak ki egy nőt a HIV-fertőzésből
A világon már a harmadik ember, egyben az első nő gyógyult ki a HIV-fertőzésből őssejtátültetéssel.
A páciens leukémiája miatt kapott őssejteket olyan donortól, aki természetes ellenállóképességgel rendelkezik az AIDS-et okozó vírussal szemben. A nő már négy hónapja vírusmentes. Az esetet kedden, egy denveri orvosi konferencián mutatták be. A beteg köldökzsinórvért kapott a tumorkezelés részeként, és azóta nem kell szednie a HIV elleni antiretrovirális gyógyszerét. Az eset egy nagyobb amerikai kutatás része volt, amelyben HIV-fertőzötteket vizsgáltak, akiknek ugyanilyen típusú transzplantációval kezelték a daganatát vagy más súlyos betegségét.
Az átültetésre kiválasztott sejteknek egy különleges genetikai mutációja van, mely azt jelenti, hogy a HIV-vírus nem képes megfertőzni őket. A tudósok úgy vélik, az átültetést kapó páciens a kezelés eredményeképpen szintén ellenállóvá válik a HIV-vel szemben.
Az őssejtátültetés hatékonyságát 2007-ben bizonyították, amikor az első beteget, Timothy Ray Brownt HIV-mentessé tették. Olyan donortól kapott őssejtet, aki természetes rezisztenciával rendelkezett a HIV-vírussal szemben. Azóta már kétszer sikerült ugyanez: előbb egy Adam Castillejo nevű páciens, majd most a New York-i beteg esetében. Mindhármuk rákos volt, életük megmentésére őssejtátültetésre volt szükségük. Nem HIV-fertőzésük meggyógyítása volt az elsődleges cél. A terápia túl kockázatos ahhoz, hogy minden HIV-fertőzöttnél alkalmazhassák. A fertőzöttnek az antiretrovirális gyógyszerek az átlagos élettartamhoz közeli kilátásokat biztosítanak. Továbbra is a jövendőbeli vakcinák és a vírust a szervezetből kipusztító gyógyszerek jelentik a reményt a betegség kezelésére.
Ígéretesnek bizonyultak az őssejtkezelések a Covid-19-tüdőgyulladás kezelésében
Ígéretesnek bizonyultak az első kínai őssejtkezelések a Covid-19-betegek kezelésében a koronavírus-járvány idején Pekingben - közölték kínai kutatók.
"Tanulmányunk megmutatta, hogy emberi mesenchymális őssejt intravénás infúziója biztonságos és hatékony megközelítés a Covid-19-tüdőgyulladás kezelésében, köztük olyan idős betegek esetében, akiknél súlyos volt a tüdőgyulladás" - idézte a Fort Worth-i Észak-texasi Egyetem Egészségtudományi Központjának közleménye Csin Kun-lint, akinek amerikai laboratóriuma segítette a pekingi orvosokat abban, hogy 21. századi megoldást találjanak a súlyos járvány leküzdésében.
Az őssejtkezeléssel a kutatók az immunrendszert akarták erősíteni, hogy kivédje a vírus támadását. A kísérleti gyógykezelés részeként a pekingi Juan Kórház hét súlyos betege kapott intravénásan őssejteket, három beteg placebót.
Az őssejttel kezelt hét beteg meggyógyult, és 14 nap múlva kiengedték őket a kórházból. A placebóval kezelt egyik beteg meghalt, egynek súlyosbodott az állapota, a harmadiknál akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS) lépett fel .
A kutatócsoport tanulmánya az Aging and Disease című folyóirat áprilisi számában fog megjelenni. A kutatócsoport az International Society on Aging and Disease társaság részeként dolgozik, amelyet Csin alapított, aki 20 éve foglalkozik őssejtkutatással. Tanulmányokat a jövőben nagyobb mintára fogják kiterjeszteni.
"Amikor a koronavírus támad, egy vírus előidézte citokin-vihar keletkezhet, amikor az immunrendszer annyira hevesen reagál, hogy folyadék tölti meg a tüdőt, károsítva a szöveteket. "Úgy véljük, ez lehet az egyik fő oka annak, hogy a Covid-19-tüdőgyulladás megöli a beteget - ez az aktív vihar, amely megpróbál fellépni a vírus ellen" - magyarázta David P. Siderovski professzor.
Őssejt-transzplantációval visszafordították a központi idegrendszer egyik autoimmun betegségét
Őssejt transzplantációval sikerült amerikai kutatóknak visszafordítani a központi idegrendszer egy súlyos autoimmun betegségét, a neuromyelitis opticát (NMOSD), amely a betegek felénél vakságot okoz és elveszítik járóképességüket a kór diagnosztizálása utáni öt évben.
Korábban a betegséget a szklerózis multiplex (MS) egyik ritka alfajának tartották a szakemberek, de kutatásaik alapján már kiderítették, hogy egy önálló kórképről van szó. Az MS-től és a legtöbb autoimmun betegségtől eltérően a neuromyelitis optica betegségnek van egy biológiai markere, az AQP4 antitest.
A betegek mintegy 80 százalékánál az agyi vízelvezető rendszert szabályozó fehérje, az aquaporin-4 (AQP4) ellen termelődnek ellenanyagok, amelyek súlyos, gyakran kétoldali látóideg-gyulladást és kiterjedt gerincvelő-gyulladást, myelitist okoznak. Az Északnyugati Egyetem és a Mayo Klinika kutatói 12 beteget vetettek alá őssejt-transzplantációnak a Neurology című tudományos folyóiratban ismertetett kutatásukban. A betegek többsége a transzplantáció után öt évvel jól volt, nem volt szükséges számukra a gyógyszeres kezelés, amely évente ötszázezer dollárt tehet ki - olvasható az egyetem honlapján közzétett közleményben.
"Öt év után a 12 betegből csupán kettőnél következett be a betegség újabb fellángolása és vissza kellett térniük a gyógyszeres kezelésre" - idézte a közlemény Richard Burt professzort, az egyetem Feinberg Orvosi iskolája immunterápiás és autoimmun betegség részlegének vezetőjét.
"Egyetlen korábbi terápiával sem sikerült eltüntetni az AQP4 antigént, vagy elérni, hogy a beteg gyógyszerkezelés-mentes legyen. Az őssejttranszplantáció javított a betegek neurológiai cselekvőképességén és életminőségén. Jobban lettek és a betegség markere eltűnt, öt évvel a transzplantáció után sem volt a jelen a szervezetben" - tette hozzá a professzor.
