E-recept, EESZT, telemedicina: a digitális változások kezdetei az egészségügyben

A kutatási program telefonos megkereséssel 1500 fő megkérdezésével történt. Az adatgyűjtést 2021. október 5. és 13. kö­zött végezték. A minta megoszlása nem, kor, iskolai végzettség és tele­püléstípus tekintetében teljes mértékben megfelel a ma­gyar felnőtt (18 éves vagy idősebb) lakosságnak. A saját fejlesz­tésű kérdőív kérdései többek között az egészségi állapotra, annak alakulására, az egészségügyi célú internethasználat gyakoriságára és a keresések jellegére, a digitális egészségi technológiák isme­retére és használatára, valamint a digitális egészségügyi megoldások használatával kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalatokra irányultak.

Hazánkban a ház­tartások 89%-a rendelkezik gyors, széles sávú internettel, így elmondható, hogy a technikai feltételek adottak a digitalizáció elterjedéséhez az egészségügyben is. A világ­járvány első évében Magyarországon a lakosság 71%-a fordult orvoshoz online felületen vagy telefonon, hogy receptet kérjen. (Európai Uniós érték 54% volt). A trend nem változott, az e-recept és az EESZT ismertsége és használata napjainkban is kiemelke­dő hazánkban, az e-receptek használata euró­pai uniós összehasonlításban is kiemelkedő. Naponta át­lagosan 800 000 receptet rögzítenek online módon, évente 75 millió leletet, ambulánslapot, záróje­lentést és közel 180 millió orvos–beteg találkozást rögzí­tenek.

Honnan és hogyan tájékozódnak a betegek a digitális térben?

A pandémia alatt a személyes orvos-beteg találkozások elmaradása miatt az emberek átlagosan 2,75-féle internetes forrásból tájé­kozódtak egészségügyi témákban, ugyanakkor a válasz­adók egynegyede semmilyen internetes forrást nem használt. A nők több internetes információs forrásból tájékozódnak, mint a férfiak. A legtöbb forrást a 18–49 évesek használ­ták, 60 év felett ez lényegesen kevesebb volt.

Az információ keresésnél kiemelkedően fontos az in­formáció forrása. E kérdésnél a válaszadók több választ is megjelölhettek. A felmérés eredményeiből látható, hogy az interneten egészségügyi információt keresők háromnegyede az ismert weboldalakon tájékozódik. Ezt követi a közösségi média (50%) és 40% jelölte a Facebook betegcsoportjait. A blogok és a podcastok használata 20%-s volt. Érdekesség, hogy a válaszoló páciensek egynegyede a saját bevallása szerint szakmai folyóiratokból is tájékozódik egészséggel kapcsolatos témákban. Ezek a páciensek már aktív résztvevői a saját egészségmenedzsmentjüknek. Az életkorral – 40 év felett – és az iskolai végzettséggel növekszik a weboldalakat használók aránya, viszont jóval kevesebbet használják a 60 éven felüliek. Az internetet nem használók csaknem felének nyújt segítséget családtag, rokon, barát az egészséggel kapcsolatos információk keresésében.

Eredmények azt mutatják, hogy a digitá­lis egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben az életkor, az iskolai végzettség és a nem hatá­sa számottevő, a településtípus nem.

A digitális technológiák ismertsége

A kutatás alapján megállapítható, hogy a legközismertebb az E-recept, 80% feletti az ismertsége az online idő­pontfoglalásnak és az egészségi állapotot monitorozó szenzoroknak (például okosóra). Egészségügyi appliká­ciókról és az adatok, leletek digitális továbbításáról a vá­laszadók kétharmada hallott.

A digitális technológiák használatakor az e-receptet, a válaszadók közel háromnegyede hasz­nálta már. Népszerű az egészségügyi dokumentációk elektronikus megosztása az orvossal. Az online időpontot a betegek egyharmada foglalt már, és szívesen alkalmaznának a betegek az orvos által ajánlott applikációkat, és otthon használható szenzorokat(okosóra). A páciensek közel fele szeretne hite­les orvosi információkat tartalmazó honlapokat bön­gészni, távkonzultációt folytatni orvosával. Elmondható, hogy ezeken a területeken egyre nagyobb az igény a betegek részéről. A legkevésbé a közösségi média felületét szeretnék a páciensek használni az orvosukkal való konzultációban.

Ugyanakkor a tanulmányban az is kitűnik, hogy a betegek kb. 30-40%-a nem használja, és nem is akarja használni a digitális megoldásokat, és a közösségi média felületét 60%-ban elutasították, mint kommunikációs lehetőséget az orvosukkal. Ezekből az adatokból is látható, hogy az egészségügy digitalizációja számtalan jogi, etikai és társadalmi kérdést is felvet, nem elegendő, ha a technológiai megoldások rendelkezésre állnak. Kulcskérdés az is, hogy az orvosok és pácienseik mennyire tudnak adaptálódni az új technológiákhoz. Éppen ezért a digitális egészség nem csupán technológiai változást jelent, hanem az orvos-beteg kapcsolat, a döntéshozatal, az egészségmenedzsment transzformációját is magában foglalja.

Mit várnak a válaszadók a digitális technológiától? Az ellátás kényelmesebbé válását (90,2%), és időspórolást (88,8%), és az orvos-beteg személyes találkozások számának csökkenését (83,3%). A válaszadók háromnegyede az ellátás hatékonyságának és az orvos-beteg kommunikáció javulását, illetve a páciensek gyorsabb ellátáshoz jutását remélik. (69,8%).

A hátrányok tekintetében a válaszadók a legjobban az ellátás elszemélytelenedésétől (76,1%) tartanak, illetve attól, hogy rosszul értelmezik a velük megosztott, egész­ségi állapotukra vonatkozó adatokat (72,3%). Komoly kockázatként merülnek fel az esetleges hibás technológi­ák, amelyek veszélyeztethetik a páciensek gyógyulását (68, 5%).