Tovább romlott a szűrési hajlandóság Magyarországon
Rendkívül alacsony a szűrési hajlandóság Magyarországon, 2009 és 2019 között például az emlőrákszűrésen részvevők száma 47 százalékról 39 százalékra csökkent. Az Európai Unióban ugyanebben az időszakban a mammográfiás vizsgálatokon résztvevő nők aránya átlagosan 55 százalékról 59 százalékra emelkedtek.
Magyarországon a vastagbélrák nemzeti szűrőprogramban 2021-ben csupán az érintett, 50-70 éves korosztály 5,4 százaléka vett részt. Ez azért is szomorú adat, mert hazánk vezeti a vastagbélrák miatt elhunytak toplistáját az unióban. A Covid-járvány előtt a nők körülbelül 35 százaléka ment el évente méhnyakrákszűrésre és hasonló arányban vették igénybe a 45 év feletti nők számára kétévente biztosított, mammográfiás emlőrákszűrési lehetőséget is.
2021-ben több, mint 20 ezer magyar halt meg szív- és érrendszeri betegségben és további 16 ezren rosszindulatú daganat miatt, hívja fel a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára az Affidea Magyarország. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerint sem állunk jól a szűrővizsgálatokon való részvétellel, ezért idén márciusig felülvizsgálják ezek rendszerét, és a kormány asztalára egy új javaslatcsomagot tesznek majd le.
A Magyarországról készül Egészségügyi országprofil is arra figyelmeztet, hogy tovább zuhant a szűrési hajlandóság Magyarországon a Covid-19 alatt. Legutóbb a Magyar Orvosi Kamara webináriumán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: a mammográfiás szűrővizsgálatok esetében látják a legnagyobb problémát. Példaként említette, hogy az nem helyes, ha egy Diósdon élő nőnek Vácra kell menni mammográfiás szűrésre, szerencsésebb lenne, ha ezt Érden megtehetné, a leletezést pedig pedig távolból is meg lehet oldani, vagyis fontos az egészségügyben is a digitális átállás.
Napi.hu
