Nemi különbségek és a stroke prevenciója

A magas jövedelemmel bíró, fejlett országokban nők esetén magasabb a stroke kockázata, és mortalitása egyaránt. Az USA-ban pl. 2009-ben 76 769 esetben diagnosztizáltak stroke-ot nőkön, és 128 242 volt abban az évben a stroke eredetű női halálozások száma. E tényeket gyakran a nők magasabb átlagéletkorával hozzák összefüggésbe. A népesség öregedésével a stroke túlélők prevalenciája növekszik, főként az idősebb korú nők körében. Rosszabb azonban a betegségkimenetel, és e tény is növeli a stroke betegségterhét. Nagy igény lenne a minél korábbi diagnózisra, hatékony prevenciós stratégiák kidolgozása céljából. A fiatalabb nők tájékoztatása, képzése a stroke kockázatokat illetően alapvető fontosságú e cél elérésében, és a fent említett új ajánlások tettek is hatékony lépést ebben az irányban.

Számos tényező, többek között genetikai, hormonális, reproduktív, szociális, és életmódbeli különbségekkel kapcsolatos faktor befolyásolja a stroke kockázatokat, vagy az agyi érkatasztrófát követő rehabilitációt. Ezek közül az ajánlások már korábban is foglalkoztak bizonyos tényezőkkel, de a most megjelent irányelvek elsőként helyeznek nagyobb hangsúlyt a terhességgel, oralis fogamzásgátlással, menopauzával és hormonterápiával kapcsolatos kockázatokra. Említik többek között a súlyos rövid távú kockázatot jelentő terhességi problémákat, mint a pre-eclampsia, és szövődményekkel járó terhesség esetén a magasabb stroke-kockázatot. Nőkben nagyobb kockázatot jelent még az aurával társuló migrén, a pitvarfibrilláció, a diabetes és a depresszió megléte is.

Bár a kockázatok ismerete nyilvánvalóvá teszi nőbetegek esetén az egészségügy fokozottabb figyelmét, nincsen egyetértés a szűrés, diagnosztika és kezelés kérdéseiben, és igen fontos lenne egyértelmű ajánlás a kockázat csökkentésére – és a prevenciós lehetőségekre. Jelenleg még sok az ellentmondás e kérdésekben. Példának okáért a jelenleg közzétett ajánlások ellentétesek az American Congress of Obstetricians and Gynecologists ajánlásaival, mivel azt javasolják, hogy terhességben az antihipertenzív kezelés már középsúlyos hipertónia (150-159 Hgmm / 100-109 Hgmm) esetén ajánlatos. A stroke primer prevenciójára alkalmazott aspirinre egy másik AHA ajánlás vonatkozik, amely vita tárgyát képezi, amióta az Antithrombotic Trialists' Collaboration meta-analízise kétséget támasztott a szer hatásosságát illetően nők esetében. Egyéb prevenciós stratégiák tekintetében is vannak nyílt kérdések, mint pl. az aurával járó migrén kezelésének kérdésköre.

Az új terápiás ajánlások éppen e pontokat célozták meg, a hiányzó evidenciákat, és a kérdéses területeket. Számos klinikai vizsgálatban nem volt elegendő a nőbetegek száma, vagy nem végeztek célirányos elemzéseket a nemi differenciákat illetően, különböző prevenciós stratégiákra nézve. A további kutatások tárgyát képezi pl. vannak-e különbségek a nemek között az antihipertenzívumok hatásosságában, miért romlik az idősebb korú nők vérnyomáskontrollja, milyen életmódbeli változtatások és milyen gyógyszerek alkalmasak a pre-eclampsiás kórelőzményű nők kezelésére. Epidemiológiai vizsgálatok szolgáltathatnak több adatot arról, milyen nőkön a stroke-altípusok megoszlása, főleg a haemorrhagiás stroke tekintetében, és milyen a betegségkimenetel kapcsolata a nemmel és életkorral összefüggően.

Az új irányelvek elsősorban az USA és más fejlett országok stroke kockázataira és megelőzésére vonatkoztathatóak. A közepes és alacsony jövedelmű országokat illető elemzések még váratnak magukra. A stroke kockázat és –betegségteher pontosabb definiálása nem, életkor, etnikum és földrajzi régiók szerint tovább finomíthatja a betegség jobb megismerését, és a hatékony prevenciós stratégiák kialakítását.

http://www.thelancet.com/journals/laneur/article/PIIS1474-4422%2814%2970057-2/fulltext