Nemzetközi prosztatanap
Szeptember 15-ét 2005-ben nyilvánította a prosztata (dülmirigy) napjává az Európai Urológus Társaság. E naphoz kapcsolódva a hónap első felében egész Európában szakorvosok, egészségügyi intézmények "szólítják meg" a sajtó nyilvánosságán keresztül a férfiakat, figyelmeztetve őket a prosztatarák korai felismerésének lehetőségeire, a szűrővizsgálatok fontosságára. A Magyar Urológusok Társasága szeptember 12. és 17. között rendezi meg az Urológiai Hét 2011 elnevezésű felvilágosító- és szűrőprogramot, amely ezúttal nemcsak a prosztata betegségeire összpontosít.
A prosztatarák a férfiak körében előforduló egyik leggyakoribb daganat. A világon 3 percenként veszíti életét egy férfi ezen alattomosan jelentkező kór miatt, amely sokszor még akkor is tünetmentes, amikor a gerincben, csontokban már ott lapul az áttét. Pedig az idejében felfedezett prosztatarák a legtöbb esetben sikerrel gyógyítható, ezért van jelentősége a szűrővizsgálatoknak és a tájékoztatásnak.
A diagnosztizálás első fázisa a PSA-szint (prosztata-specifikus antigén) megállapítása, amely egy egyszerű vérvétellel elvégezhető. Az ultrahangvizsgálat megmutatja a dülmirigy szerkezetét, s az orvos tapintásos vizsgálata sem fájdalmas, habár kissé kellemetlen. Mivel a daganattal megegyező tüneteket okozhat a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és a gyulladásos folyamat is, fontos a szakorvosi szűrővizsgálat elvégeztetése. A rendszeres szűrővizsgálatot indokolja, hogy a prosztata daganatainak többsége nagyon lassan növekszik, évek után okoz csak kárt.
Az életkor előrehaladtával növekszik a prosztatarák előfordulásának gyakorisága, így minden ötvenévesnél idősebb férfinak évente el kellene mennie szűrésre, még akkor is, ha nincs panasza. Hatvan év fölött egyébként már nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egy férfi a prosztatabetegségek valamelyik válfaját elkerülje.
Az idejében végzett szűrés fontosságát támasztják alá a statisztikák is: míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a frissen diagnosztizált rákos esetek 80 százaléka műthető, azaz a daganat nem terjedt a mirigy határain túl, Magyarországon az arány fordított, a betegek 70-80 százaléka már áttétekkel kerül orvoshoz. Ekkor a sebészeti beavatkozás, amely az esetek 90 százalékában tíz éven túli túlélést biztosít, már nem kerülhet szóba.
Régebben a műtéteknek nagyon komoly szövődményei maradtak vissza (csepegő vizelet, szexuális problémák), ma már azonban a kímélő technikákkal ezek a gondok minimálisra csökkenthetők. Ha az operáció már nem járható út, sugárterápiát, gyógyszeres kezelést alkalmaznak.
Magyarországon a prosztatarák a férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Évente mintegy négyezer friss prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, s 1400-1600-an veszítik életüket a betegség miatt, noha az időben felfedezett prosztatarák gyógyítható.
Szponzorált tartalom
