Idegrendszeri betegségeket vizsgáló kutatási program zárult le Szegeden
A neurológiai kórképek szinte teljes spektrumát érintő, a betegségek gyógyításának új lehetőségeit vizsgáló kutatási program zajlott uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK).
Vécsei László akadémikus a projekt eredményeit bemutató csütörtöki online konferencián elmondta, a multidiszciplináris megközelítéssel zajló kutatások igen széles körben folytak az új molekulák szintézistől kezdve egészen a klinikai vizsgálatokig.
Az 1,46 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósított projektben az SZTE három karáról 16, míg az SZBK-ból három csoport, több mint száz kutató vett részt. A jó minőségű tudományos közlemények mellett a projekt eredményeként két fontos szabadalom is született - közölte a professzor.
A négyéves programban a kinureninek szerepét vizsgálták az ideg-, immun- és izomrendszer működésében. A kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, és fontos szerepet játszanak idegrendszeri kórképek - a többi közt a migrén, a Huntington-kór, a szklerózis multiplex vagy az Alzheimer-kór - kialakulásában.
A kutatók vizsgálták a kinureninek, köztük újonnan szintetizált vegyületek gyulladáscsökkentő, illetve neuroprotektív hatását sejttenyészetekben, állatkísérletekben, valamint a potenciális gyógyszermolekulák átjutását is a vér-agy gáton.
Létrehozták különböző neurodegenerációs betegségek új, kísérletes állatmodelljeit, melyek későbbiekben alkalmasak lehetnek gyógyszerjelölt-molekulák tesztelésére. A kutatások egyik célja olyan biomarkerek vizsgálata volt, amelyekkel még a tünetek jelentkezése előtt előrejelezhetők az egyes betegségek.
Kiemelt feladat volt a tudományos utánpótlás nevelése: több fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, illetve védi meg doktori értekezését a közeljövőben - tudatta az akadémikus.
MTI
