Kilátások és új kutatási irányok az Alzheimer-kór terápiájában

Világszerte 24-36 millióan szenvednek a gyógyíthatatlan demenciában, és ez a szám 2050-re várhatóan eléri a 115 milliót - közölték a szakértők a képviselőház külügyi bizottságában tartott meghallgatáson.

„A betegség a 21. század legsúlyosabb egészségügyi és szociális válsága" - vélte Daisy Acosta, a londoni székhelyű Alzheimer's Disease International (Nemzetközi Alzheimer-kór Társaság) elnöke.

Daisy Acosta 604 milliárd dollárra (113 000 milliárd forint) becsülte az Alzheimer-kórral kapcsolatos 2010. évi kiadásokat, amely a világ GDP-je egy százalékának felel meg.

A kutatásra fordítható összegek azonban a töredékei annak, amelyet más betegségekre fordítanak - közölte Bill Thies, az Alzheimer's Association (Alzheimer Társaság) munkatársa.

Évente 6 milliárd dollárt (1126 milliárd forint) fordítunk rákkutatásra, 4 milliárdot (750 milliárd forint) a szív- és érrendszeri betegségekre és 2 milliárdot (375 milliárd forint) az AIDS-re. Az Alzheimer-kór kutatására azonban csak körülbelül 450 millió dollár (84 milliárd forint) jut - mondta Thies.

George Vradenburg, az US Against Alzheimer (Egyesült Államok az Alzheimer-kór ellen) nevű szervezet munkatársa hangsúlyozta, hogy a nyugati országokat fenyegeti a legjobban a keresőképtelenek számának növekedése a keresőképesek kárára, valamint az egészségügyi költség növekedése. Ez az egész világon növeli a feszültségeket az ellátórendszerekben, és a gazdasági növekedés lassulását okozhatja a fejlett országokban, egyebek között Nyugat-Európában - jósolta.

Vradenburg szerint mindent második 85 évnél idősebb ember szenved időskori elbutulásban. Azok az országok lesznek a XXI. század győztesei, amelyek megtalálják a módját, hogy idős lakosaikat jó egészségi állapotban és a termelési rendszereken belül tartva támogassák" - mondta a szakértő.

Vradenburg szerint azzal kell számolni, hogy egyre nagyobb lesz a fizikailag jó állapotban lévő, de mentálisan fogyatékos lakosság. Felszólította az államokat, találjanak módszereket a beteg emberek foglalkoztatására a gazdasági katasztrófa elkerülése érdekében.

Megtriplázódhat az Alzheimer-betegek száma a következő 20-30 évben

2050-re a mainál akár háromszor több, 130-150 millió Alzheimer-beteg is lehet a világon – mondja a közelgő Alzheimer világnap kapcsán Dr. Kovács Tibor. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának docense szerint idehaza jelenleg 2-300 ezer demens él, 70 százalékuk az emlékezet elvesztésével kezdődő Alzheimer-kórtól vagy Alzheimer-kórral társult egyéb betegségektől szenved; a nőknél kétszer gyakoribb a betegség előfordulása, mint a férfiaknál.

A többség már a középsúlyos stádiumban kerül orvoshoz, amikor már nemcsak memóriaromlás, hanem magatartászavar is jelentkezik.

Az Alzheimer-kór a 21. század egyik népbetegségének számít, és a várható élettartam kitolódásával arra lehet számítani, hogy az évszázad közepére háromszor annyi, világszerte csaknem 130-150 millió érintett lesz, mint most. A memóriaromlással kezdődő betegség az idősebbeket sújtja, a 65 év feletti korosztály körében kb. 1 százalék az előfordulása, 85 év felett ugyanakkor már csaknem minden második ember érintett. A nők körében kétszer annyi a beteg, mint a férfiaknál, ennek egyrészt az az oka, hogy a nők tovább élnek, de a klimax miatti ösztrogénszint-csökkenésnek és még sok egyéb tényezőnek szerepe van ebben.

Az emlékezet romlását sokan az öregkor természetes velejárójának tartják, ezért az esetek túlnyomó többségében a betegek már csak az Alzheimer-kór úgynevezett középsúlyos szakaszában mennek el orvoshoz – hívja fel a figyelmet Dr. Kovács Tibor. Ez azt jelenti, hogy már legalább 5-6 éve betegek, mire elkezdődik a kezelés. A bevezető tünetek enyhék, nem befolyásolják a mindennapi aktivitást, többnyire a rövid távú memória hanyatlása figyelhető meg. Ha már ekkor megkezdődne a gyógyszerszedés, jelentősen javítani lehetne az egyébként 8-12 évig tartó betegség lefolyását. A középsúlyos szakaszban ugyanakkor már tájékozódási zavar is megfigyelhető, a beteg gyakran lesz zavart, agitált, agresszív, akár hallucinálhat is. A harmadik szakaszban már az alapfunkciók is károsodnak, vagyis a mindennapi aktivitásban, például az öltözködésben, tisztálkodásban is nehézségek jelentkeznek.

A kutatások ellenére továbbra sem világos, hogy mi áll az Alzheimer-kór kialakulásának hátterében, az azonban biztos, hogy az életmódnak kulcsszerepe van – mondja Dr. Kovács Tibor. A vérnyomás szinten tartásával, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével, fizikai és szellemi aktivitással, mediterrán diétával kivédeni nem, késleltetni azonban lehet a betegség kialakulását, ezeket a változtatásokat azonban már a 30-as, 40-es éveinkben el kell kezdeni – hangsúlyozza az egyetemi docens.

A diagnosztika terén világviszonylatban jelentős előrelépések vannak, ma már az agy-gerincvelői folyadékban is ki lehet mutatni azokat a fehérjéket, amelyek a betegség jeleinek tarthatóak, így már a kezdeti stádiumban kimutatható a betegség. Vannak olyan izotópvizsgálatok is, amelyek szinte szövettani módon tudják ezeket kirajzolni. Ezek hazai alkalmazása azonban még várat magára. A betegség lefolyását befolyásoló terápiák is fejlesztés alatt állnak, ezek a gyógyszeres kezelések egyre inkább afelé tolódnak, hogy minél korábbi stádiumban ismerjék fel a kórt.

Új irányvonal az Alzheimer-kór elleni gyógymód kutatásában

A legújabb kutatások szerint az új immunsejtek keletkezésének gátlása csökkentheti az Alzheimer-betegeknél tapasztalható memóriazavarokat. A southhamptoni egyetem kutatói szerint a legújabb eredmények alátámasztják azt a felvetést, mely szerint az Alzheimer-kórt agyi gyulladásos folyamatok okozzák.

Állatkísérletekben pozitív hatásúnak bizonyult egy szer, amely ezeknek a microglia sejteknek a termelődését gátolja.

Eddig a dementia kezelésére szolgáló gyógyszerek többsége az agyban keletkező amyloid plakkokra hatott. Az új kutatási eredmények alapján viszont feltételezhető, hogy az immunsejtek felhalmozódása által okozott gyulladás gátlása megállíthatja a betegség progresszióját.

A kutatók megnövekedett mennyiségű microglia sejtet találtak Alzheimer-betegek post mortem szövetmintáiban. A vizsgálat során azoknál az egereknél, amelyeket a fokozott microglia-képződésért felelős CSF1R receptort gátló gyógyszerrel kezeltek, kevesebb memória- és viselkedészavart tapasztaltak.

A microglia sejtek proliferációja és aktivációja számos neurodegeneratív betegség jellemzője. Ezt a mechanizmust a kolóniastimuláló faktor 1-es receptorának (CSF1R) aktivációja szabályozza, ezáltal olyan lehetőséget nyújt az Alzheimer és hasonló betegségek progressziójának megelőzésére. Ugyanakkor még nem igazolták a microglia-proliferáció szerepét az Alzheimer-kór esetén, és a CSF1R-gátló mechanizmusok hatékonyságát sem bizonyították. Ebben a vizsgálatban a kutatók a microglia sejtek fokozott proliferációját írták le Alzheimer-betegekben, összhangban a CSF1R-függő promitogén kaszkád fokozott működésével, ami a betegség súlyosságával arányos volt.

Egerekben a CSF1R orális tirozin-kináz gátlóval történő hosszú távú gátlása a microglia sejtek proliferációjának csökkenését eredményezte, valamint a gyulladásos profil elmozdulását a gyulladásgátló fenotípus irányába.

A CSF1R farmakológia gátlásának hatására javult az egerek memóriája és viselkedési feladatokban nyújtott teljesítménye, valamint csökkent a szinaptikus degeneráció mértéke, miközben az amyloid plakkok száma változatlan maradt.

Kutatási stratégiák az Alzheimer-betegség megelőzésére

Egy évtizedes sikertelen klinikai vizsgálati érát követően úgy véljük, az Alzheimer-betegséget minél korábbi stádiumban kellene felismerni, amikor még a jellemző tünetek nem észlelhetőek. A jellegzetes agyi eltérések, mint pl. a béta-amiloid felhalmozódás már 10-20 évvel a demencia, vagy az enyhe kognitív károsodás előtt fennállnak. Az Alzheimer-kutatók becslése szerint mire megjelennek a memóriazavarok, a kognitív károsodás jelei, az agyban lévő károsodás olyan mérvű, amit a jelenlegi kezelés fegyvertára nem képes megoldani.

E gondolat mentén a kutatás fő csapásiránya elmozdult olyan vizsgálatok felé, amely megelőzhetik – vagy késleltethetik az Alzheimer-betegség kialakulását, kognitív szempontból egészséges, de kockázatoknak kitett önkéntes személyeken. Számos kutató megjegyzi, hogy különbséget kell tenni a korán fellépő Alzheimer-betegség, és a sporadikus későn kialakuló típus között, alapvető lenne tehát a vizsgálatokat minden, kockázatnak kitett csoporton elvégezni.

Számos ilyen jellegű vizsgálat indul, vagy már meg is kezdődött, a klinikai stádiumok előtti, vagy a preszimptomatikus klinikai stádiumokban lévő személyeken-betegeken. 2012-ben három prevenciós iniciatíva született: az Anti-Amyloid Treatment in Asymptomatic Alzheimer’s (A4), a Dominantly Inherited Alzheimer Network (DIAN), valamint az Alzheimer’s Prevention Initiative (API) melyek mintegy ernyőszerűen képezték a Collaboration for Alzheimer’s Prevention "csoportot". Ennek fő célja a rendszeres párbeszéd fenntartása az érintett felek, betegek, döntéshozók, gyógyszerhatóságok, és a gyógyszeripar képviselői között a preklinikai-klinikai vizsgálatok tervezésével kapcsolatosan.

Az Anti-Amyloid Treatment in Asymptomatic Alzheimer’s (A4) kutatói PET képalkotó vizsgálatokat alkalmaznak a kockázatnak kitett egyének azonosítása céljából, az amiloid-módosító terápia megkezdéséhez.

“A klinikai stádiumokat megelőző, akár csekélyebb hatású kezelés is jelentős népegészségügyi hatással bírhat" – említi Dr. Eric Reiman, az arizonai Banner Alzheimer’s Institute, és a fenti említett API társigazgatója. “Statisztikák szerint az Alzheimer-kockázat 65 év felett minden eltelt 5 év után megduplázódik. Ha képesek lennénk csak 5 évvel kitolni az Alzheimer-betegség kialakulását, a betegség gyakorisága mintegy a felére csökkenne…"

Az Alzheimer-betegség klinikai stádiumokat megelőző állapotban végzendő vizsgálatai olyan antiamiloid kezelést alkalmaznak majd, amely megelőzhetné az agyi károsodások kialakulását. Az amiloidok toxikus formáit megcélzó vegyületeket próbálnak ki. A kutatók szerint ez a megközelítés jobban tesztelheti az amiloid hipotézist, mivel a korábbi klinikai vizsgálati sikertelenségek több alkalommal megkérdőjelezték az amiloid teóriát.

A vizsgálatok másik célja annak felderítése, hogy az agyi képalkotó módszerek és a liquor-biomarkerek eredményei összefüggésben állnak-e a klinikai kimenetellel.

A közlemény megjelenésével kb. egyidejűleg új marker merült fel, a PET-tau-imaging, amelynek segítségével a kutatók követhetik az Azlheimer-betegségben jellemző tau-protein agyi terjedését.

Ha a kezeléssel kapcsolatos fenti biomarkerek figyelése klinikai előnnyel jár, a biomarkerek kiegészítő/másodlagos klinikai végpontként is szolgálhatnak a jövő klinikai vizsgálataiban.