Rákellenes Világnap: fókuszban a megelőzés

A nők esetében a mellrák önmagában több mint az esetek egynegyedéért (25,4%) felelős, a három leggyakoribb daganat – mell, vastagbél, tüdő – pedig az összes eset majd felét (43,9%) adja ki.

A férfiak körében leggyakoribb daganattípus a tüdő önmagában 15,5%, a három leggyakoribb daganat – a tüdő, a prosztata és a vastagbél – pedig az összes daganatos megbetegedés 44,4 százalékáért volt felelős.

Magyarországra rátérve elmondható, hogy bár a KSH adatai szerint 2009-2016 között a daganatos megbetegedések száma 72 ezerről 89 ezerre emelkedett (2016-ban: összesen 89.188 – az adatok nem tartalmazzák a bőrdaganatokat), mindeközben a halálozás érdemben nem változott, nagyjából évi 33 ezer fő (2009: 33.174 fő; 2018: 33.250 fő) körül alakul.

Ezzel párhuzamosan az adott évben Magyarországon meghaltak körében a daganatos halálokok részesedése 2014-ig töretlenül nőtt, (1995-ben 22,87%, 2014-ben már 26,35%) azonban a trend megfordult, és jelenleg az összhalálozásban csökken a daganatos betegségek okozta halálozás aránya (2018-ban: 25,37%).

2016-ban egyébként csaknem 1,2 millió volt azoknak a száma, akik rákban haláloztak el az Európai Unióban; a rák már az összes haláleset 26 százalékáért felel. Az elhalálozottak között nagyobb arányban voltak a férfiak (656 ezer), mint a nők (512 ezer); a férfiak 29 százaléka rák miatt halt meg az adott évben, míg a nőknél ez az arány csak 23 százalék volt. 

Az összes rák miatti halálesetből 289 ezret a 65 év alatti populáció adott, a korcsoportban az összes haláleset 37 százaléka a rák számlájára írható, míg a 65 év feletti korosztályban ez az arány 23 százalék.

A leggyakoribb fatális daganattípus a tüdőrák, amely összességében 239 ezer embert ölt meg 2016-ban, ez az összes eset 20 százaléka. Vastag-, illetve végbélrák miatt 140 ezer ember halálozott el, mellrák miatt 85 ezer, a hasnyálmirigyrák 65 ezer ember életébe került 2016-ban. A rák miatt elhalálozott férfiak 10 százalékának (65 ezer embernek) prosztatarák volt az alapbetegsége.