Nemzetközi konferenciával ünnepelt az idén 100 éves Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság

A magyar gyógyszerészet, gyógyszerkutatás és gyógyszeripar sikereinek szerves része és alakítója az idén 100 éves Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság.

hirdetés

Az MGYT centenáriumi évének beköszöntő videójában prof. dr. Szökő Éva, a Társaság harmadízben is megválasztott elnöke szerint egyre inkább szükség van a szakma iránt elkötelezett gyógyszerészekre, akiknek nem könnyű a helyzete. Ennek ellenére a gyógyszerészek nagy része fontosnak tartja a szakmai alapokat. Minden gyógyszerész számára kívánja, hogy ne fásuljanak el, a szakmai működést tartsák elsődlegesnek, így minél több tagja legyen a Gyógyszerésztudományi Társaságnak, mert ekkor lehetnénk igazán a gyógyszerészek közössége, akik együtt egy nagyobb erőt tudnának képviselni.

A kezdetektől a mai napig - a 100 év rövid összefoglalása

Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapszabályát 1924. szeptember 20-án hagyta jóvá az akkori belügyminiszter, így ezt az időpontot tekintik a Társaság hivatalos megalakulásának. Első elnöke dr. Mágócsy-Dietz Sándor ny. r. tanár lett. A Társaság alapítása határkő a magyar gyógyszerészeti tudomány történetében, hiszen ez volt az első, kifejezetten a gyógyszerészeti tudományok művelését célul kitűző társulás. A Társaság alapszabályából adódó legfőbb célja mindig a gyógyszerészeti tudományok művelése és a továbbképzés szervezése, lebonyolítása volt. Ezt a célt szolgálták a különböző tudományos és továbbképző előadóülések. Jelentős, komoly tudományos értékkel bíró kongresszus rendezésére a Társaság első ízben csak 1954-ben vállalkozhatott, de ezt követően 3-5 évenként egyre sikeresebb, nemzetközi érdeklődést is kiváltó kongresszusokat rendezett. Ezek a Gyógyszerész Nagygyűlések 1969 óta Congressus Pharmaceuticus Hungaricus néven váltak mára már közismertté. A kongresszusokon kívül tudományos szempontból igen jelentős szerepet játszanak az egyes szakosztályok az általuk meghatározott időközönként (általában két évenként) rendezett konferenciákkal, szimpóziumokkal, kollokviumokkal. Kiemelkedő esemény volt a Társaság életében, hogy a FIP 44. Nemzetközi Tudományos Kongresszusát Budapesten rendezték, 1984-ben. Az öt világrész 53 országából több mint 2200 vendég volt jelen.

Az alapítókat (dr. Deér Endre, dr. Lipták Pál, dr. Végh Antal) követő kiváló magyar gyógyszerészek számos hazai és nemzetközi sikert értek el napjainkig. Ezzel párhuzamosan fejlesztették a Társaság szervezetét, egészséges összhangot teremtettek a gyógyszerészeti tudományok és gyakorlat között. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság aktív támogatásával létrejött a Magyar Gyógyszerész Kamara, és 1994-ben köztestületi rangot kapott. Indulása óta kulcs szerepe van a Társaságnak a gyógyszerészek folyamatos kötelező továbbképzésében, valamint az új rendszerű szakgyógyszerész-képzésben.

Rozsnyay Mátyás Emlékverseny: a fiatal gyakorló gyógyszerészek tudományos fóruma, a Társaság „legféltettebb” rendezvénye

Rozsnyay is gyakorló gyógyszerészként kezdte tudományos pályafutását, amelynek első kiemelkedő jelentőségű eredménye az íztelen kinin előállítása volt. 2024 májusában már a LIX. emlékversenyt szervezték meg, 35 év alatti, fiatal gyógyszerészeknek, Budapesten. A 10 versenyző közül 6 kórházi-klinikai gyógyszerész volt.

Szaklapszerkesztői és -kiadói tevékenység

1957 tavaszán elindult a Gyógyszerészet szaklap kiadása. A “Gyógyszerészet” elsődleges feladatának tekintette, hogy a gyógyszerésztudományok terén hazánkban elért eredményekről állandó tájékoztatást nyújtson, továbbá, hogy a különböző helyeken dolgozó gyógyszerészek között állandó eleven kapcsolatot biztosítson. A lapot mára közel 2300-an fizetik elő, a szenátorok, a IV. és V. éves gyógyszerészhallgatók térítésmentesen kapják.

1954-ben 50 példány Acta-val indult a külföldi szaklapokkal folytatott csereakció, amely részben megismertette a világot a magyar gyógyszerészi tudomány eredményeivel, részben ismertté tette a külföldi eredményeket a hazai szakemberek előtt. Mára az utódlap, az Acta Pharmaceutica Hungarica előfizetőinek száma mintegy 700 fő. A lap elsősorban eredeti kutatáson alapuló közleményeknek ad helyet.

EUFEPS

1990-ben – a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság közreműködésével – megalakult az Európai Gyógyszerész Társaságok Szövetsége. Az MGYT az EUFEPS munkájában jelentős tevékenységet kifejtve igen aktív, meghatározó szerepet tölt be.

A Congressus Pharmaceuticus Hungaricus (CPH) és az EUFEPS közös éves találkozója 2024. május 23-25. között Debrecenben

A konferencia különleges jelentősége volt, hogy a Magyar Gyógyszertudományi Társaság megalakulásának századik évfordulóját ünnepli, és folytatja az EUFEPS éves találkozóinak hagyományát, amelyeket a tagországok egyesületei közösen szerveznek.

A konferencia célja volt, hogy találkozzanak a világ minden részéről a gyógyszerészek és a gyógyszerészeti tudományokkal foglalkozó kutatók, lehetőséget teremtve az eredményeik bemutatására és megvitatására. Ezenkívül a konferencia lehetőséget adott a tudományos élet, a gyógyszeripar, a szabályozó testületek és a klinikai gyógyszerészet tudósai számára, hogy megvitathassák a gyógyszerkutatás, -fejlesztés, -szabályozás és -terápiás felhasználás fontos témáit. Foglalkoztak a jelenkori kihívásokkal, és a jövőbeni lehetőségekkel.

Közel 700 résztvevő vett részt a találkozón, 120 előadás hangzott el, és 200 poszterrel voltak jelen a résztvevők. Lehetősége volt minden szakembernek, hogy nem csak a szűk szakmai területére, hanem más területekre is rálátása legyen. Sok volt a fiatal résztvevő, akik az előadásokon hallottakat be tudják majd építeni a kutatásaikba.

A gyógyszerésztudományoknak óriási ráhatása van a társadalom életére, ezt láthattuk a pandémia alatt, a gyorsan kifejlesztett védőoltás a nagyon súlyos betegséget meg tudta előzni.

Kiemelt jelentőségű, hogy nagyon felkészült gyógyszerész szakemberek használják a gyógyszerészetben megszületett eredményeket, gyógyszereket. Óriási szakmai tudás kell ehhez, nemcsak az orvosok, hanem a gyógyszerészek részéről is. A gyógyszerészi hivatás nagyon komoly szakmát jelent, nem volna szabad ezt a tudást veszélyeztetni, és nem venni figyelembe az értékét.

Szerző:

Huszár Zsoltné Dr., szakgyógyszerész

Forrás:

mgyt.hu

Ajánlott cikkek