A magyar magánegészségügy dinamikája: a legnagyobb szereplők és a piaci trendek

Top30: néhány nagy szereplő dominál

A friss rangsor szerint 2024-ben több mint 192 milliárd forintot költöttek a páciensek a Top30 magánszolgáltatónál, szemben a 2023-as 170 és a 2022-es 115 milliárd forinttal. Az összesített árbevételük megközelítette a 270 milliárd forintot, ami 23%-os növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest. 

A listára azok a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények kerültek, amelyek 2024-ben legalább 1,7 milliárd forint árbevételt értek el. A top 4-ben a Medicare, a Tritonlife Csoport, a Doktor24 és a Budai Egészségközpont szerepel.

A Top30 bevételének mintegy 70%-át az első tíz szolgáltató realizálja. A teljes lista átlagos növekedése 2024-ben 19% körül alakult; a Top10-ben ez 11% körüli értéket ért el.

Növekedés feleződő profitrátával

A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, Lancz Róbert kiemelte: miközben a forgalom dinamikusan bővül, a profitráta négy év alatt 12%-ról 6%-ra csökkent . A szektor növekedése egyre költségesebb, a nyereségesség pedig romlik. A 8. Nagy Magánpraxisnapon a piaci szereplők több, egymást erősítő okot azonosítottak:

• túlkínálat és széttöredezett kapacitások több telephellyel, de nem mindenhol elegendő betegforgalommal,
• magas humánerőforrás-költségek , amelyek mellett korlátozott az áremelés tere a páciensek árérzékenysége miatt,
• fogyó lakossági tartalékok, amelyek a nem sürgős ellátások halasztásához vezetnek.

Lancz Róbert szerint a piac nem bír el ennyi magánszolgáltatót, ezért a következő években elkerülhetetlen a konszolidáció: összeolvadások, felvásárlások, profilváltások várhatók.

Visszafogott, célzott beruházások

Bár a beruházási kedv összességében csökkent, a nagyobb szereplők továbbra is célzott fejlesztéseket hajtanak végre:

• új egynapos sebészeti központok és rendelőbővítések,
• műtők, betegszobák fejlesztése, portfóliótisztítás,
• robottechnológia és digitalizációs megoldások bevezetése a műtéti, diagnosztikai és háttérfolyamatokban.

A befektetések célja egyértelmű: minőségi és hatékonysági előny megszerzése egy egyre versengőbb piacon.

Egyetemi magánellátás és humánerőforrás-megtartás

A Top30 rangsorban már az egyetemi klinikák magánellátó egységei is megjelentek. A Semmelweis Premium, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem magánszolgáltatói számottevő árbevétel-növekedést értek el. Az egyetemi magánellátások fontos célja a szakorvosok és szakdolgozók megtartása: a magánformában biztosított többletjövedelem és rugalmasabb munkaszervezés nélkül nehezebb lenne a kulcskompetenciák megtartása az egyetemi rendszerben.

Mit jelent mindez az ellátórendszerben dolgozók számára?

A Top30 friss adatai és a 8. Nagy Magánpraxisnap tanulságai alapján az alábbi trendek rajzolódnak ki:

• további konszolidáció várható, különösen a kisebb, kevésbé tőkeerős szolgáltatók körében,
• erősödő hatékonysági kényszer: digitalizáció, betegút-szervezés és szervezeti átalakítások kerülnek előtérbe,
• fokozódó verseny a humánerőforrásért az állami és magánszektor, valamint a különböző magánszolgáltatók között.

A hazai magánegészségügy volumene továbbra is nő, ugyanakkor a szűkülő profit és a lakosság korlátozott fizetőképessége miatt a szereplőknek egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az átlátható, hatékony működésre, valamint a hosszú távon fenntartható finanszírozási modellekre.