Arcfelismerő beléptetés indul az állami kórházakban

A bevezetés eredeti koncepciója és jelenlegi helyzet

A magyar parlament 2024 nyarán egy úgynevezett salátatörvény részeként fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az állami fenntartású kórházakban egységes beléptetőrendszer alkalmazását. A törvényi indoklás szerint a munkaidő elektronikus nyilvántartása és a dolgozók be- és kilépésének monitorozása az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítását szolgálja. Az eredeti tervek szerint a rendszernek 2025 júniusától kellett volna élesben működnie, ám ez a határidő nem volt tartható.

Jelenlegi információk szerint mindössze három helyszínen – az Észak-pesti Centrumkórház-Honvédkórházban, a Dél-pesti Centrumkórházban, valamint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban – alkalmazzák ténylegesen a kamerás arcfelismerést. További intézményekben, köztük a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben, a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, az Uzsoki utcai, a Heim Pál és a Szent János kórházban, illetve a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban már telepítették ugyan a beléptetőkapukat, azonban ezekben az intézményekben jelenleg kizárólag mágneskártyás azonosítás működik. Számos további egészségügyi intézmény pedig még várakozik az eszközök megérkezésére.

Az új rendszer működési mechanizmusa

A beléptetőrendszer működési elvét tekintve videós arcképazonosításon alapuló technológiát alkalmaz. A dolgozók érkezéskor és távozáskor mágneses belépőkártyájukat egy terminálhoz érintik, miközben a berendezés kamerájába kell nézniük. Sikeres azonosítás esetén a kijelzőn megjelenik az adott személy arcképe, amit hangjelzés is kísér. A rendszer telepítéséhez valamennyi érintett dolgozóról fényképfelvételeket készítenek, amelyeket aztán a biometrikus azonosító rendszerbe töltenek fel.

Szakmai szervezetek és adatvédelmi aggályok

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már 2025 áprilisában levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, magyarázatot kérve az arcfelismerő rendszer bevezetésének szükségességéről és arányosságáról. Álmos Péter, a kamara elnöke nyilvánosan kifejezte, hogy bár érthető a munkáltató igénye a munkaidő számonkérésére, az alkalmazott eszköz aránytalan beavatkozást jelent a magánszférába. A kamara álláspontja szerint a pontos munkaidő-nyilvántartás megvalósítható kevésbé invazív módszerekkel is.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet részletes jogi elemzésben fejtette ki, hogy a biometrikus adatokon alapuló ellenőrzés szükségtelen és túlzottan invazív megoldás. Álláspontjuk szerint sem a kormányzat, sem az egészségügyi intézmények nem mutattak be olyan kimutatást vagy bizonyítékot, amely igazolná, hogy közvetlen összefüggés állna fenn az egészségügyi ellátás problémái és a dolgozói munkaidő betartásának hiányosságai között.

Különös súllyal esik latba, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a jogszabály véleményezése során egyértelműen alapjogsértőnek minősítette a módosítást, felhívva a figyelmet annak Alaptörvény-ellenességére, aránytalanságára, valamint a munkahelyi adatkezelési normákkal való össze nem egyeztethetőségére. A NAIH-8700-2/2024. számú állásfoglalás ellenére a jogalkotó fenntartotta döntését, csupán néhány részletkérdésben – például a megőrzési időtartam jelentős csökkentésével – módosított az eredeti javaslaton.

Munkajogi következmények és a tesztfázis jellege

Révész János országos kórházi főigazgató a Magyar Kórházszövetség november eleji, sajtó kizárásával zajló fórumán közölte, hogy az intézményeket több csoportba sorolták a bevezetés ütemezése szerint. Ugyanakkor olyan technikai akadályok jelentkeztek, mint informatikai rendszerhibák és a mágneskártyák kiszállításának késedelme, amelyek lehetetlenné tették a november 1-jei határidő betartását is.

A főigazgató egyértelművé tette: az új beléptetőrendszert továbbra is pilot projektként kezelik, amelynek használatához jelenleg nem kapcsolódnak munkajogi szankciók. A jelenlegi fázisban elsősorban azt szeretnék elérni, hogy az egészségügyi dolgozók hozzászokjanak az elektronikus nyilvántartási formához. Az Országos Kórházi Főigazgatóság hivatalos állásfoglalása szerint január 1-jétől országszerte folytatódik a pilot üzem, és amíg a teszt időszak tart, addig az így gyűjtött adatoknak nincs munkajogi következménye. Ugyanakkor hangsúlyozták: ahol a rendszer telepítése megtörtént vagy megtörténik, ott a próbaüzem lezárását követően annak alkalmazása mind az intézmény, mind a dolgozók számára kötelező lesz.

Kompromisszumos megoldások keresése

Álmos Péter, a MOK elnöke legfrissebb nyilatkozatában azt közölte, hogy több egyeztetést követően Pintér Sándor belügyminiszter felkérte a kamarát: készítsenek felmérést az orvostársadalom véleményéről. A nyár folyamán lebonyolított kutatásban 3700 orvos töltötte ki a kérdőívet, amelynek eredményét a miniszter tudomására hozták. A tárgyalások eredményeként a miniszter azt jelezte, hogy arcfelismerő kamerák helyett fényképes blokkolókártyákkal történik majd a munkahelyi jelenlét ellenőrzése.

A kamarai elnök szerint a fotók készítése a dolgozókról jelenleg is zajlik, ám ezek a felvételek kizárólag a belépőkártyákon lesznek láthatók. Ezt a kompromisszumot a kamara elfogadhatónak tekintette. Álmos Péter ugyanakkor kiemelte: amennyiben a Dél-pesti Centrum Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban továbbra is arcfelismeréses rendszer működik, az nem felel meg a miniszterrel kötött megállapodásnak. A Honvédkórház esetében a Belügyminisztérium speciális szerepére hivatkozva tartotta elengedhetetlennek a kamerás technológia alkalmazását, amelyről a kamarát is tájékoztatták.

Humánpolitikai következmények

A Magyar Kórházszövetség november eleji fórumának egyik leghangsúlyosabb témája volt, hogy a kórházakból kisebb mértékű munkaerő-vándorlás indult el a képfelismerő rendszertől való tartózkodás következtében. Számos egészségügyi dolgozó azért választja inkább az önkormányzati szakrendelők alkalmazotti státuszát, mert ezekben az intézményekben nem alkalmazzák ezt az azonosítási módszert. A jelenlegi jogszabályi környezetben az önkormányzati irányítás alatt álló szakrendelőkre nem terjeszthető ki a kamerás beléptetési kötelezettség, így azok alternatívát jelenthetnek a biometrikus megfigyelést elutasító szakemberek számára.

---

**Források:**

- Economx.hu: Három kórházban már működik az arcfelismerő rendszer  
  https://www.economx.hu/belfold/allami-korhazak-arcfelismero-rendszer-mukodes.819444.html

- Népszava: Nem kapkodják el az arcfelismerő rendszer bevezetését  
  https://nepszava.hu/3301691_arcfelismero-rendszer-korhazak-azonositas-nem-kapkodnak-egeszsegugy-magyarorszag

- TASZ: A TASZ álláspontja az Eütv. 155/A. § alapján telepített arcfelismerő beléptetőrendszerről  
  https://tasz.hu/cikkek/21925/

- GDPR Blog: Kötelező lesz az arcfelismeréses beléptetés a kórházakban?  
  https://gdpr.blog.hu/2025/06/10/jon_a_kotelezo_arcfelismeresen_alapulo_beleptetes_a_korhazakban

- Telex: Népszava: Egyelőre nem indul el élesben a kórházi arcfelismerő rendszer  
  https://telex.hu/belfold/2025/06/07/korhazi-arcfelismero-rendszer-egeszsegugy-okfo