Benyújtotta a kormány az új 2026-os költségvetést - Mennyi plusz pénzt kap az egészségügy?

Az új kormány fontos és könnyedén megjegyezhető ígérete volt (a terület kiemelt fontossága és a kerek szám miatt) még a választások előtt, de már a választások után is, hogy a magyar egészségügyre évente plusz 500 milliárd forintot fordítana. Ezzel kapcsolatban többször is nyilatkozott Magyar Péter még a választás előtt (azonnal plusz 500 milliárd forintot adna az egészségügynek a Tisza Párt alkotta kormány; évente 500 milliárd forinttal növelik az állami egészségügy költségvetését), Hegedűs Zsolt pedig akkor még a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusaként 2025 őszén úgy fogalmazott, hogy "a Tisza már az első kormányzati évben legalább 500 milliárd forinttal növelné az egészségügyre fordított állami forrásokat". Majd ezt megismételte idén februárban, amikor azt mondta, hogy "2030-ra az állami egészségügyi finanszírozás a GDP 7%-ára nő, addig pedig minden évben legalább 500 milliárd forinttal több forrás biztosítunk a rendszernek".

Szakértők, és a magyar egészségügy, valamint költségvetés mindennapjait közelről figyelő elemzők már akkor is felhívták arra a figyelmet, hogy az évi 500 milliárd forintos plusz forrás ígérete nehezen teljesíthető (és nem látni egyelőre azt, hogy a plusz forrást honnan és hogyan teremti elő a kormány), már az első évben, de főleg tartósan, ezt követően minden évben. Mások viszont úgy értelmezték az 500 milliárd forintos összeget, hogy a Tisza kormányalakítása esetén már 2026-ban megkapja az állami egészségügy, és ezt a fajta felfokozott várakozást nem is cáfolta akkoriban a párt. Hegedűs Zsolt miniszterjelöltként májusi parlamenti bizottsági meghallgatásán viszont már inkább általánosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy "évente 500 milliárd forint pluszforrásra van szükség az egészségügyben". Később pedig miniszteri interjúiban többször úgy nyilatkozott, hogy évente 500 milliárd forinttal többet akar az új kormány az egészségügybe beletenni. Egy hónappal ezelőtti, Partizánnak adott interjújában viszont már nem beszélt konkrét többletpénz összegről az idei költségvetés kapcsán. Amikor arról kérdezték, hogy a sokkal rosszabb idei költségvetési helyzetben mit gondol az egészségügy finanszírozásáról, Hegedűs Zsolt annyit mondott a videó szerint: "szerintem lesz, ezt vállalta a kormány, az EU-források felszabadultak, lesz pénz". "Vétójogom is lesz a kormányban. Ha nem lesz pénz, akkor élek az első vétójogommal, az biztos" - vetítette előre.

Svéd Tamás, a tárca parlamenti államtitkára is megnyilvánult a kérdésben, amikor a Népszavának adott interjút. Amikor arról érdeklődtek, hogy meglesz az ágazatnak ígért évi plusz 500 milliárd forint, az államtitkár azt felelte: annak meg kell lennie. "Az egészségügy súlyosan alulfinanszírozott ágazat. Nem reális elvárás, hogy még ez a terület adjon vissza a központi költségvetésnek. Ha vannak irracionális költések, olyan összegek, amelyek nem viszik előre a betegellátást, azokat természetesen vissza kell forgatni – de a betegellátás, az egészségügy más területeire" - mondta Svéd Tamás, aki arra is felelt, hogy mi történik, ha mégsem érkezik meg a plusz 500 milliárd forint. "Akkor nem fogjuk tudni teljesíteni a vállalásainkat. És akkor minek vagyunk itt?" - jelentette ki.

2026. augusztus 31-ig kellett várni arra, hogy konkrét választ kapjunk arra a kérdésre, lesz-e plusz pénz idén a magyar állami egészségügyre?

Az egyszerű válasz az, hogy igen, de távolról sem 500 milliárd forint. A 125 oldalas dokumentumban több helyről is megközelíthetjük a kérdést.

Egyrészt a módosított 2026-os költségvetés már létrehozta az önálló Egészségügyi Minisztérium fejezetet (56. oldal), amely tételesen sorolja fel a tárcához tartozó címek és előirányzatok kiadási összegeit. Ezeket össze lehet vetni az eredeti 2026-os költségvetésben szereplő, még Belügyminisztérium fejezet alatt lévő számokkal. Ez esetben azt találjuk, hogy a sorok milliárdra, millióra megegyeznek.

Az új 2026-os büdzsé mellékleteiben találjuk meg a központi alrendszer mérlegét, amely a főbb kiadási sorokat tartalmazza. A 114. oldalon található táblázat szerint az Egészségbiztosítási Alap eredeti kiadási előirányzata 4945 milliárd forint volt, és ez emelkedik a módosítás után 5112 milliárd forint fölé. Vagyis itt meg lehet találni plusz 167 milliárd forintnyi többletet. Az Egészségbiztosítási Alapon belül érdemes külön megnézni a gyógyító-megelőző kasszát.

• A tavaly nyáron elfogadott eredeti 2026-os gyógyító-megelőző kassza értéke 2886 milliárd forint.
• Az időközben módosított, várható 2026-os gyógyító-megelőző kassza értéke 2955 milliárd forint.
• Az új kormány által módosított 2026-os gyógyító-megelőző kassza értéke 3004 milliárd forint.

Vagyis ha innen nézzük, akkor a gyógyító-megelőző kasszát az új kormány alig 50 milliárd forinttal emelte.

Még tovább szűkíthetjük az E-Alap gyógyító-megelőző kasszáját, és megnézhetjük a konkrét kiadási sorokat, hogy a módosított 2026-os költségvetés hogyan viszonyul az eredeti 2026-os költségvetéshez. Ezeket találjuk:

• háziorvosi ellátás a módosításban: 296,5 milliárd forint vs. eredeti büdzsében: 296,5 milliárd forint,
• célelőirányzat a módosított költségvetésben: 1044 milliárd forint vs. eredeti büdzsében: 974 milliárd forint,
• mentés 45 milliárd forint mindkét esetben,
• járóbeteg-szakellátás a módosított költségvetésben: 221,1 milliárd forint vs. eredeti büdzsében: 220,6 milliárd forint,
• fekvőbeteg-szakellátás: nincs változás, mindkét esetben 762,6 milliárd forint,
• nagy értékű gyógyszer-finanszírozás a módosított költségvetésben: 243,3 milliárd forint vs. az eredeti költségvetésben: 195 milliárd forint,
• gyógyszertámogatás a módosított költségvetésben: 474 milliárd vs. az eredeti költségvetésben: 434 milliárd forint,

A vizsgálódásunk kitérhet arra is (mert így kaphatunk teljesebb és korrekt képet az egészségügy mozgásterének változásáról), hogy az E-Alap módosított idei kiadási előirányzata mennyivel magasabb a 2025. évi tényleges E-Alap kiadási teljesítésnél. Itt arra juthatunk, hogy az 5112 milliárd forintra emelt összeggel szemben 4902 milliárd forintos tényleges teljesítés áll a 2025-ös évből. Vagyis ezen megközelítés szerint plusz 210 milliárd forintnyi többletet azonosítottunk, amit idén a magyar állami egészségügy megkap, ahhoz képest, mint amennyit ténylegesen elköltöttek a rendszerre tavaly. Ha a fentiekhez hasonlóan kiemeljük a gyógyító-megelőző kasszát, akkor azt látjuk, hogy a 3004 milliárd forintra megemelt új terv csak 88 milliárd forinttal magasabb a 2025-ös tényleges teljesítésnél.

De kiindulhatunk abból is, hogy az összevont szakellátásra (a gyógyító-megelőző kassza egy nagyobbik szelete, ide sorolható a járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg, kiegészítő finanszírozás, stb.) költött összegek hogyan változnak:

• 2025. évi előirányzat: 909 milliárd forint,
• 2025. évi tényleges teljesítés: 1027 milliárd forint,
• 2026. évi eredeti előirányzat: 1360 milliárd forint,
• 2026. évi módosított előirányzat: 1409 milliárd forint.

Itt találhatunk tehát egy kereken plusz 500 milliárd forintos növekményt, ha a 2025. évi előirányzathoz képest vizsgáljuk a 2026. évi módosított előirányzatot, az összevont szakellátás esetében. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a 2025. évi előirányzathoz képest már az előző kormány is emelt az összevont szakellátás kiadási előirányzatán 2026-ra egy jelentősebb összeget (451 milliárd forintot), vagyis ez itt nem az az 500 milliárd forintos növekmény, amit eredetileg "kerestünk".

Jól látható, hogy arra a kérdésre, hogy mennyivel lett több pénz idén az állami egészségügyben, egyszerre több válasz is adható, nem mindegy, hogy az almát mihez hasonlítjuk. A valós helyzethez leginkább az Egészségbiztosítási Alap kiadási összege állhat, melynek előirányzata a tényleges 2025-ös költésnél 210 milliárd forinttal magasabb.

Az egészségügy szempontjából a másik lényeges kérdés, hogy mi történik idén az ágazati bérekkel. A szakdolgozóknak ígért 20-25%-os béremelés nyomait, hatásait az idei módosított költségvetésben még nem találjuk.