Drasztikusan nőttek a műtéti várólisták az év végére

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb, 2025. decemberi adatai borús képet festenek a magyar egészségügy állapotáról.

A statisztikák szerint a helyzet az ortopédiai szakterületeken a legkritikusabb. A térdprotézis várólista 14,2 ezerről közel 18 ezer főre duzzadt. Komárom-Esztergom vármegyében előfordult olyan eset, ahol 2030-as (!) időpontot kapott a páciens. Csípőprotézis műtétre várakozók száma 7600-ról 9100 fölé emelkedett. Itt hatalmasak a regionális különbségek: míg a Semmelweis Egyetemen 2027-es az előjegyzés, Bács-Kiskunban akár napokon belül sorra kerülhet a beteg.

A szürkehályog-műtét az egyetlen terület, ahol kismértékű javulás látszik (5450-ről 5200-ra csökkent a szám), köszönhetően az egynapos sebészeti ellátásnak. A Policy Solutions kutatása rávilágít, hogy a lakosság 43%-a a várólistákat, 37%-a pedig a szakemberhiányt tartja a legégetőbb problémának. Paradox módon a pénzhiány nem az egyetlen ok: a várólisták csökkentésére elkülönített évi 5 milliárd forintos keretből 2024-ben 2 milliárd forint kihasználatlanul maradt.

Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellár-helyettese a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján rámutatott egy aggasztó tendenciára: a hálapénz kivezetése óta az orvosi motiváció megfordult. Míg korábban a paraszolvencia a kórházi ellátás felé terelte a beteget, ma az orvosok gyakran az állami várólisták hossza miatt a magánellátás felé irányítják a pácienseket. Bár Magyarország az Eurostat adatai alapján a középmezőnyben foglal helyet, a pandémia utáni betegfelhalmozódás és a diagnosztikai eszközök hiánya továbbra is fenntartja az ellátórendszerre nehezedő hatalmas nyomást.