Helyi döntési térrel alakítaná át működését az OKFŐ

Az egészségügyi intézmények központi irányítása és a helyi vezetői felelősség egyensúlya határozza meg, hogy egy kórház milyen gyorsan tud reagálni munkaerőhiányra, ellátásszervezési zavarra vagy váratlan betegforgalmi terhelésre. Tótth Árpád országos kórház-főigazgató a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség szeptemberi konferenciáján arról beszélt: az OKFŐ a döntési jogkörök egy részét visszaadná az intézményi menedzsmenteknek, miközben a központi irányítás szerepe inkább koordináló, módszertani és támogató jellegűvé válna.

A főigazgató értékelése szerint az intézményi integrációk nyomán több területen szűkült a kórházvezetők mozgástere: központi engedélyezések, beszerzési eljárások és adatszolgáltatási kötelezettségek befolyásolták a helyi működést. A most felvázolt irány nem a központi ellenőrzés teljes megszüntetését jelenti, hanem annak újraszabását: a betegbiztonsági, pénzügyi és integritási követelmények megtartása mellett kevesebb, a napi szervezést közvetlenül korlátozó adminisztratív előírást ígérnek.

Deregulációs lépések az intézményekben

A konferencián ismertetett intézkedések között szerepel a kórházi kommunikációra vonatkozó korlátozás feloldása, a létszámgazdálkodás rugalmasabb kezelése, valamint egyes adatszolgáltatási és munkaszervezési szabályok módosítása. Az OKFŐ tájékoztatása szerint megszűnt a teljesítménybecsléshez kapcsolódó egyik adatszolgáltatási kötelezettség, és enyhültek a home office alkalmazására, a peren kívüli egyezségekre, illetve az illetményen felüli juttatásokra vonatkozó korábbi kötöttségek is. Az intézmények további deregulációs javaslatokat is megfogalmazhatnak a főigazgatóság számára.

A nagyobb helyi mozgástér csak akkor javíthatja ténylegesen az ellátásszervezést, ha a döntési hatáskörökhöz egyértelmű felelősségi rend, összehasonlítható teljesítménymutatók és megfelelő vezetői kapacitás társul. Az OKFŐ ezért az intézményvezetői értékelés új rendszerén is dolgozik. A korábban jelzett szempontok között a klinikai eredményesség, a betegforgalom, a betegelégedettség és a gazdálkodási mutatók szerepelnek. A részletes kritériumok, az értékelés módszertana és a bevezetés ütemezése ugyanakkor még nem ismert. 

Regionális tervezés adatokra építve

A decentralizációs elképzeléshez regionális szemléletű ellátásszervezés kapcsolódhat. Az OKFŐ az Észak-Alföldön, a Debreceni Egyetem együttműködésével tervez módszertani pilotot; emellett budapesti vizsgálat előkészítéséről is beszámoltak. Az elemzések a kapacitások, betegutak, humánerőforrás, valamint a finanszírozás összefüggéseit vizsgálnák. A cél az lehet, hogy az ellátási profilok és kapacitások ne kizárólag intézményi, hanem térségi szükségletekhez igazodjanak.

Az ilyen döntésekhez nélkülözhetetlenek a hozzáférhető és értelmezhető adatok. Az OKFŐ több olyan adatkör fokozatos publikálását helyezte kilátásba, amely a kapacitástervezéshez és az ellátórendszer állapotának követéséhez használható. Ide sorolták a Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter mutatóit, a sürgősségi betegforgalmi adatokat, az ágykapacitás és ágykihasználtság adatait, a szünetelő kapacitásokat, a 2025-ös humánerőforrás-monitoring eredményeit, valamint a rezidensi keretszámok felhasználását. A rezidensek intézményi adatai már elérhetők, további adatközlések előkészítés alatt állnak. 

Betegbiztonság: tanulás és elszámoltathatóság

A bejelentett szervezeti szemlélet fontos eleme a nemkívánatos események feldolgozásának átalakítása. Tótth Árpád szerint egy ellátási hiba után elsőként a kiváltó folyamatokat és rendszerkockázatokat szükséges feltárni, nem kizárólag az egyéni felelőst keresni. Ez a megközelítés összhangban áll a betegbiztonságban alkalmazott „igazságos kultúra” elvével, amely a hibajelentést és a szervezeti tanulást ösztönzi, ugyanakkor nem mentesít a szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás következményei alól.

Az OKFŐ július 1-jétől kezdeményezte a NEVES NEKED protokollrendszer országos kórházi bevezetését. A rendszer célja a súlyos kimenetelű, illetve elkerült nemkívánatos események strukturált jelentése, elemzése, valamint a betegek és hozzátartozók következetes, együttérző tájékoztatása. A főigazgatóság szerint a tapasztalatokat intézményközi tanulásra is felhasználnák.

Informatikai rugalmasság és válságkészség

A digitalizáció területén az OKFŐ azt javasolta, hogy a MedSol kórházi informatikai rendszer használata ne legyen kötelező: az intézmények maguk választhassák meg a működésükhöz illeszkedő rendszert. A tervhez kapcsolódik a kórházi HIS-rendszerek helyzetének rendezése és a Nemzeti Digitális Medikai Képtár projektjének előkészítése. Ezek eredményességét elsősorban az határozhatja meg, hogy megvalósul-e az adatok szabványos, biztonságos és az ellátási folyamatot támogató cseréje az intézmények, illetve ellátási szintek között.

A főigazgatóság a kórházak válsághelyzeti működőképességét is fejlesztendő területként azonosította. Természeti katasztrófa, tömeges baleset, fertőző betegséghez kapcsolódó többletterhelés vagy más rendkívüli esemény esetén az intézményeknek a folyamatos betegellátás fenntartása mellett kell gyorsan átszervezniük erőforrásaikat. Ennek feltétele lehet a vezetői felkészítés, a rendszeres szimuláció és az intézményi vészhelyzeti tervek gyakorlati tesztelése.

A bejelentések alapján az OKFŐ október 1-jétől országjárást tervez, amelynek során az intézményi vezetésekkel helyben egyeztetnének a működési problémákról. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a meghirdetett elvekhez milyen konkrét jogkör-átrendezés, adatszolgáltatási rend, finanszírozási ösztönző és mérhető ellátási eredmény társul majd.