Ismét dagad a kórházi adósságspirál: közel 50 milliárdos tartozásnál tart a rendszer
Június végére 49,5 milliárd forintra nőtt a hazai kórházak lejárt tartozásállománya, és a szakértői előrejelzések szerint az év végére akár a 100 milliárd forintot is elérheti az összeg – ez pedig komoly kérdéseket vet fel a többletforrások felhasználásáról.
A Magyar Államkincstár frissen közzétett adatai szerint a fekvő- és járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények lejárt tartozása júniusban ismét emelkedő pályára állt, miután májusban még 42 milliárd forint körül alakult az összeg. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára szerint a folyamat aggasztóan hasonlít a tavalyi mintázatra, amikor az év végére csaknem 100 milliárd forintra duzzadt a kórházi adósság.
Az egyetemi klinikák kilógnak a sorból
A tartozásállomány jelentős részét, mintegy 21,7 milliárd forintot a négy nagy egyetemi klinikai központ – a Szegedi, a Pécsi, a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem – halmozta fel. Kiemelkedik közülük a Semmelweis Egyetem, amely elsősorban a saját pluszbevételeinek köszönhetően kétmilliárd forint alatt tudta tartani lejárt tartozását, míg Pécsett és Szegeden 6-8 milliárd forint közötti, Debrecenben pedig a rossz örökölt finanszírozási szerkezet miatt szintén jelentős, hatmilliárd forint feletti adósság halmozódott fel.
Forráshiány a bővülő büdzsé ellenére
A helyzet paradoxona, hogy a tavalyi 150 milliárd forintos pluszforrás után idén további 80 milliárd forint jutott az egészségügyi kasszába, az adósságspirál mégsem állt meg. Az államkincstári adatok szerint a gyógyító-megelőző ellátásoknál 67 milliárd, a gyógyszertámogatásoknál pedig 29 milliárd forintos túlköltés mutatkozott az előirányzathoz képest júniusig, ami a lejárt kórházi tartozással együtt már mintegy 150 milliárd forintos forráshiányt jelez. Ez lényegesen meghaladja azt a 75 milliárd forintos összeget, amelyet Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy parlamenti felszólalásában többletigényként említett.
Tolerálható adósság és centrumkórházi tervek
A kormány már tavasszal bevezette a „tolerálható adósság” fogalmát, amely intézményenként meghatározza, mekkora tartozásszintet léphetnek túl következmények nélkül a szolgáltatók. Az egyházi és önkormányzati fenntartású intézmények esetében továbbra is teljes körű rendezésre számíthatnak, míg a határt túllépő intézmények csak részleges kifizetést kapnak. Emellett a miniszter által beharangozott centrumkórházi rendszer – amely a négy egyetemi klinikára és több vidéki nagyintézményre, köztük a székesfehérvári, miskolci és győri kórházakra épülne – hosszabb távon átalakíthatja az ellátási struktúrát, ezáltal közvetve a finanszírozási terheket is.
Várólisták és a normatív finanszírozás kérdése
A miniszter ígéretet tett a várólisták csökkentésére is, ám Rásky László szerint ez csak akkor valósulhat meg fenntartható módon, ha a beavatkozásokért a normatívánál 20-25 százalékkal magasabb összeget kapnak a kórházak. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyászati segédeszköz-szektor finanszírozása – amelynek áfaterhelése jelenleg 27 százalék – sürgős korszerűsítésre szorul, miközben a gyógyszer- és a segédeszköz-költés aránya jelenleg 7:1, szemben az ideálisnak tartott 3:1–5:1 közötti értékkel.
Az idei adósságszanálás korábbi ütemeiben a kormány már összesen 95,5 milliárd forintot különített el a 2025 végéig felhalmozódott tartozások rendezésére, ebből 80 milliárd forintot január-február folyamán, a fennmaradó 15,5 milliárdot pedig márciusban folyósították. A friss adatok azonban azt mutatják, hogy ezek az intézkedések önmagukban nem oldották meg a strukturális problémát, és a rendszer újratermeli az adósságot.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
egov
