Megújul az egészségügy - a következő lépések vannak soron

Egészségügyi törvény változásai értelmében 2023-tól elindult az ellátórendszer átalakítása. Hol tart a folyamat és mi következik?

hirdetés

Háziorvosi ügyeleti rendszer

Az első lépés a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása volt, amely négy vármegyében (Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén) került eddig bevezetésre. Az új rendszer szerint hétköznap délután 4-től este 10-ig, hétvégén pedig reggel 8-tól délután 2-ig biztosított az orvosi ügyelet. Este 10 és reggel 8 között, valamint hétvégén délután 2 után az Országos Mentőszolgálat nyújt ügyeleti szolgáltatást. Az embereknek itt már az 1830-as központi telefonszámot kell hívniuk és a mentésirányítás dönt a betegség súlyossága alapján arról, hogy a beteg várhat-e másnapra a háziorvosi ellátással, be kell-e mennie a központi háziorvosi ügyeletre, vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá. Az új ügyeleti rendszer bevezetése hónapról hónapra történik, az átalakítást 2024. február 29-ig kell befejezni.

Az átalakítás utolsó szakasza Pest megyét és Budapestet érinti, az átállás itt 2023 végén vagy 2024 elején várható.

Budapest területén ugyanis eltérő struktúrát dolgoznak ki az egészségügyi ellátás szervezésében.

Ennek oka az, hogy Budapest több területén gyalog vagy tömegközlekedéssel is könnyen elérhető több kórház és rendelőintézet. Ezenkívül a lakosságszámot tekintve is jelentős különbségek vannak más vármegyékhez képest, hiszen ebben a térségben mintegy 2,5 millió ember ellátását kell biztosítani, amely nagyobb adatelemzést igényel.

Háziorvosi praxiskörzetek és finanszírozásuk

Az alapellátás átalakításához kapcsolódik az új praxiskörzetek kialakítása is, amelynek feladata 2023 januárjától a praxiskezelőhöz kerül az önkormányzat helyett. A rendelet szerint a háziorvosi körzetek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a házi gyermekorvosi körzetben legalább 600 főt, míg a felnőtt- és vegyes háziorvosi körzetben legalább 1200 főt kell ellátni.

Az körzethatárok változtatása esetén nem lehet olyan körzet, amelyben a lakosságszám a minimum alatti, illetve ha a meghatározott lakosságszám csökken, akkor a praxis megszűnik.

Az átalakítás célja az, hogy mindenki saját háziorvoshoz jusson, és csökkentsék a helyettesítéssel ellátott körzetek számát.

A háziorvosok praxisának finanszírozása is megváltozik annak érdekében, hogy az alapellátást nyújtó orvosok megfelelő juttatásban részesüljenek a terhelésük és teljesítményük alapján.

A szakma javaslata alapján az eddigi 12 indikátorrendszerből 3-at modernizáltak, és az indikátorok szerepét a praxisok finanszírozásában 3%-ról 11%-ra emelték. Az eddig a finanszírozásnak mindössze 3%-a függött minőségi vagy teljesítményelemektől, míg a maradékot minden hónap elején megkapták a háziorvosok . Áprilisban már az új indikátorrendszer alapján kapják a praxisok a finanszírozást.

Önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók

Aktuális kérdés az önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók állami fenntartásba helyezése, amelyre július 1-jétől kerülne sor. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) 136 szolgáltatónál végzett átfogó felmérést, amely a vagyonelemeket, személyi állományt, szerződéseket és kötelezettségvállalásokat is érintette. A kormány az önkormányzati szakrendelők ügyében is kikérte az önkormányzatok véleményét, akiknek március 24-ig kellett visszajelezniük, hogy átadják-e az intézményeiket az államnak. A budapesti kerületek és a Fővárosi Közgyűlés is elutasította az OKFŐ kérdését, így ezek a szakrendelők nem kerülnek állami kézbe. Az OKFŐ-nek jelentést kell készítenie az önkormányzatok válaszairól, amelyből kiderül, hogy az önkormányzatok hogyan nyilatkoztak a szakrendelők államosításáról. Az önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók állami fenntartásba helyezésére vonatkozó tervezet április végén kerül a kormány elé.

Kórházakban működő ápolási osztályok

Az egészségügyi ellátórendszer átalakításának egyik lényeges pontja továbbá az is, hogy

 
a kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe és az ápolási szolgáltatások finanszírozása is változik.

Ennek tesztelésére már elindult a pilot projekt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye több kórházát érintve. Az átalakítás célja az, hogy hatékonyabb és szélesebb körű segítséget biztosítsanak az idős, beteg vagy sérült személyek számára, akiknek ugyan stabil az állapotuk, de önállóan nem tudják ellátni magukat, így gondozásra szorulnak.