Negyven milliárd forintos beruházással korszerűsödik a kórházi képalkotás – érdemi előrelépés a várólista-csökkentésben

A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára, Takács Péter november 12-én, a veszprémi kórházban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy rövidülnek a kórházi várólisták a képalkotó diagnosztikai eszközök beszerzésére és felújítására irányuló kormányzati program keretében. A bejelentés időszerűségét indokolja, hogy a képalkotó diagnosztika iránti igény az orvosszakmában jelentősen megnövekedett az elmúlt években, miközben a várólistákon továbbra is több tízezer beteg vár ellátásra.

Kétlépcsős technológiai modernizáció

Az eszközbeszerzési program két szakaszban valósul meg. Az első ütemben 22,6 milliárd forintból 31 új CT-berendezést és 12 MR-készüléket szereztek be, valamint négy meglévő MR-eszköz korszerűsítését végezték el. A második szakasz keretében további 18 milliárd forintot fordítanak az elavult gépek cseréjére. A program egyik fontos eleme, hogy az állami kórházakban működő magántulajdonú szolgáltatók berendezéseit is kivásárolják, ezzel átlátható tulajdonviszonyokat teremtve.

A fejlesztés jelentőségét alátámasztja, hogy a magyar képalkotó készülékek átlagéletkora közel kilenc év, de előfordul, hogy megyei kórházakban húsz évnél is régebbi berendezések teljesítenek szolgálatot. Egy észak-magyarországi kórházban például tavaly ünnepelte 22. születésnapját a CT-eszköz, ami a rendszeres karbantartás ellenére sem képes már versenyképes diagnosztikai ellátást biztosítani.

Mesterséges intelligencia a diagnosztikában

A modernizáció kiemelkedő eleme a technológiai innováció. Veszprémben országosan elsőként alakítottak át egy meglévő MR-berendezést úgy, hogy a régi mágnestekercs köré teljesen új, mesterséges intelligencia által támogatott rendszert építettek. Ez az eljárás nem csupán a korábbi készülék élettartamát hosszabbítja meg, hanem lényegesen gyorsabb és jobb minőségű felvételeket tesz lehetővé. A veszprémi berendezés és a képalkotó részleg felújítása összesen nettó 350 millió forintba került.

Czinkotay Frigyes, a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója kiemelte: intézményükben idén augusztusban, az országban elsőként kezdtek dolgozni mobil MR-készülékkel, majd ezt követően indult el az országos MR-csereprogramban való részvétel. A mesterséges intelligencia alapú képrekonstrukció olyan újgenerációs megoldás, amely nemcsak a vizsgálati időt csökkenti, hanem a diagnózisok pontosságát is javítja.

NEAK-források a várólisták felszámolására

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jelentős várólistát csökkentő programot indított, amelyhez a kormányzat éves szinten 20 milliárd forint folyamatos forrást biztosít. Az új program célja, hogy a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok száma egyharmadával növekedjen az intézményekben. Ez különösen fontos annak fényében, hogy 2024 januárjához képest 2025 márciusára több mint hétezernél is többel nőtt a 60 napnál hosszabb ideje műtétre vagy bizonyos diagnosztikai vizsgálatokra váró betegek száma.

Az elmúlt években a várólisták csökkentésére már jelentős összegeket fordított a kormányzat. A COVID-19 világjárvány alatt és azt követően összesen 39,7 milliárd forintot biztosítottak erre a célra, amit 2021-ben egy 12 milliárd forintos, hét hónapos várólista-csökkentő program is kiegészített. Az egészségügyi államtitkár korábbi nyilatkozatai szerint az elmúlt évtizedben több mint 71 milliárd forint többletforrást juttattak a várólisták redukálására, ami érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a 13 kötelező várólistából csak három területen maradtak fennakadások: a csípőprotézis, a térdprotézis és a kiterjesztett gerincstabilizáló műtéteknél.

Piaci dinamika és versenyhelyzet

A képalkotó diagnosztikai eszközök beszerzésének piaci környezete is kedvező változásokon ment keresztül. A 2023 tavaszán kiírt közbeszerzés, amely összesen 33 milliárd forint keretösszeggel indult (MR-gépekre 10 milliárd, CT-szkennerekre 15 milliárd forint), az új Dinamikus Beszerzési Rendszerben zajlott. Az Országos Kórházi Főigazgatóság által meghatározott legmagasabb technológiai szinten a piacvezető világmárkák berendezései mellett más gyártók termékei is megfeleltek, ami valódi árversenyt eredményezett.

A szakértők szerint az ajánlati árak csökkenésének köszönhetően a tervezett költségvetésből akár háromszor annyi készülék beszerezhető, ami lehetővé teszi a súlyponti kórházak és más közgyógyellátási intézmények gépparkjának akár 50%-os modernizálását is rövid időn belül.

A Gazdasági Versenyhivatal 2024. szeptember 24-én gyorsított ágazati vizsgálatot indított az orvosi diagnosztikai berendezések, kiemelten a képalkotó eszközök piacán. A hivatal előzetes helyszíni kutatásokat folytatott a legnagyobb piaci szereplőknél, és megállapította, hogy az egyajánlatos közbeszerzések aránya 2021 és 2023 között csökkent mind a teljes magyarországi közbeszerzési piacon, mind az orvosi képalkotó diagnosztikai berendezések szegmensében.

Kihívások és fenntarthatóság

A program sikerének kulcsa nem csupán az eszközök beszerzése, hanem azok hatékony kihasználása is. Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója többször rámutatott: 2024-ben a várólistákra szánt forrás 40%-át nem használták fel a kórházak, ami egyértelműen jelzi, hogy nem elegendő a finanszírozás bővítése, szükség van a kapacitások optimálisabb kihasználására is.

A képalkotó diagnosztikai eszközök modernizációja átfogó lépés a hazai egészségügy strukturális problémáinak kezelésében. A kormányzati beruházás nemcsak a technológiai elmaradottságot hivatott felszámolni, hanem a várólista-csökkentési programokkal együtt valós esélyt teremt arra, hogy a betegek rövidebb várakozási idő után, korszerűbb diagnosztikai módszerekkel jussanak ellátáshoz. Az új eszközök mesterséges intelligencia által támogatott képességei pedig a diagnosztika pontosságát is új szintre emelik, ami hosszú távon a hatékonyabb terápiás döntéseket is megalapozza.