Elfogadta az Országgyűlés az egészségügyi ellátás átalakításáról szóló törvényt

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló csomagot 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők az Országgyűlés szerda délutáni ülésén.

hirdetés

A módosítások szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre. Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően megyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást. Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki. A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik. Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlanvagyont.

Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés. Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a  szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást végeznek. Az ápolást  a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg. 

Az Országgyűlés 141 igen, 11 nem szavazattal és 40 tartózkodás mellett elfogadta a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által benyújtott, az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosítását. A törvény szerint az egészségbiztosítónak ezentúl a beteg adatait a halálát követő harminc év helyett tíz évig kell őriznie, azt követően "az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől". A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató ezentúl elektronikus úton nyújthatja be például a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy a táppénz iránti kérelmet. Az egészségbiztosító a jövőben elektronikus úton tájékoztat a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének felülvizsgálatáról vagy bizonyos esetekben az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről, továbbá a levont adóelőlegről. Új közhiteles nyilvántartást jön létre, amely a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés adatait tartalmazza.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

MTI

Ajánlott cikkek