Regionális kórházirányítást szorgalmaz az OKFŐ vezetője
Két-három megyét összefogó, nagyobb döntési önállóságú régiókra építené a kórházi ellátás szervezését Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője. A feladatok és kapacitások összehangolását vizsgáló modellprogram Debrecen és Nyíregyháza térségében már megkezdődött. Egy svájci–magyar szakmai fórum résztvevői szerint a finanszírozás bővítése mellett az intézményi feladatmegosztást és a fejlesztések fenntarthatóságát is újra kell gondolni.
Nagyobb térségi önállóságot javasolnak
A magyar kórházi ellátórendszer működésének átalakítását sürgette Tótth Árpád a „Hagyományokra épülő partnerség: Svájci–magyar iránytű az egészségügy jövőjének alakításához” című fórumon. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője a túlzott központosítás helyett nagyobb regionális döntési önállóságot tartana indokoltnak.
Az általa felvázolt modellben két-három megyét összefogó régiók szerveznék az ellátás jelentős részét. Megítélése szerint ez a területi lépték alkalmas lehet arra, hogy a lakosság egészségügyi szükségleteinek nagy részét a régión belül lássák el, miközben bizonyos kiemelt szolgáltatások továbbra is országos irányítás alatt maradnának.
Az OKFŐ vezetője hangsúlyozta: a decentralizáció nem a korábbi, önkormányzati fenntartású kórházi rendszer visszaállítását jelentené. A javaslat középpontjában a térségi döntéshozatal és az intézmények közötti feladatmegosztás áll, nem a korábbi fenntartói struktúra helyreállítása.
A megváltozott ellátási lehetőségekhez igazítanák a kapacitásokat
Tótth Árpád helyzetértékelése szerint a hazai kórházhálózat jelentős részben korábbi évtizedek ellátási viszonyait tükrözi, miközben az orvostechnológia és az ellátásszervezés lehetőségei lényegesen megváltoztak. Számos beavatkozás ma már nem igényel kórházi felvételt, más ellátások biztonságos és eredményes megszervezéséhez viszont nagyobb technológiai koncentrációra van szükség.
Ebből az OKFŐ vezetője szerint az intézményi feladatok felülvizsgálata és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának szükségessége következik. A regionális szervezés így nem egyszerűen az irányítás területi átalakítását jelentené: az is a része lenne, hogy az egyes intézmények milyen ellátásokat, milyen munkamegosztásban nyújtanak.
A központosítás mérséklésének szükségességében László Csaba volt pénzügyminiszter is egyetértett. A fórumon elhangzott álláspontok szerint a túlzott bürokrácia és a döntések központosítása akadályozhatja az intézmények hatékony működését.
Debrecen és Nyíregyháza térségében már zajlik modellprogram
A beszámoló szerint Debrecen és Nyíregyháza térségében már megkezdődött az intézmények feladatainak újraosztását és kapacitásaik összehangolását vizsgáló modellprogram. Ez az országos szervezeti átalakításra vonatkozó elképzeléseknél konkrétabb lépés, ugyanakkor a tudósítás nem ismerteti részletesen a program intézményi körét, ütemezését és értékelési szempontjait.
A rendelkezésre álló információkból ezért még nem állapítható meg, hogy az együttműködés mely szakmákban és milyen betegútszervezési változásokkal járhat. A modellprogram elindulása önmagában nem jelent országosan egységes regionális kórházirányítás bevezetéséről szóló döntést.
A többletforrás mellé szervezeti változásokat is szükségesnek tartanak
A tanácskozás fejlesztési és kohéziós forrásokról szóló kerekasztalán a résztvevők a finanszírozás és az ellátásszervezés kapcsolatát is vizsgálták. Bár a 2027-es egészségügyi költségvetés tervezete többletforrásokat tartalmaz, a megszólalók szerint a pénzügyi keretek bővítése önmagában nem rendezi a rendszer működési problémáit.
László Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a többletkiadás nem eredményez feltétlenül arányos javulást az ellátásban, ha elmarad a feladatok és az ösztönzők átalakítása. Álláspontja szerint ezért a finanszírozási döntéseket a működési szerkezet felülvizsgálatával együtt indokolt meghozni.
Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója a beruházások hosszú távú fenntarthatóságát emelte ki. Megítélése szerint már az előkészítés során figyelembe kell venni, hogy a létrejövő kapacitás milyen feltételekkel működtethető tartósan. A fejlesztések értékelésekor a bekerülési költségen túl a szakmai eredményességet és a betegek számára elérhető egészségnyereséget is mérlegelni kell.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
Portfolio
Népszabadság