Stratégiai fordulóponton a magyar gyógyszergyártás?
Miközben a magyar gyógyszeripar továbbra is a nemzetgazdaság egyik legstabilabb húzóágazata marad, a szektor szereplői egyértelmű figyelmeztetést fogalmaznak meg: az eddigi sikerek fenntartásához sürgető problémák megoldására és strukturális változásokra van szükség. A MAGYOSZ 35. évfordulós konferenciáján elhangzottak nem pusztán szakmai konszenzust tükröznek – sokkal inkább ébredésre szólítanak.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) 2025-ben ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Az 1990-ben 14 gyógyszeripari vállalat által alapított érdekvédelmi szervezet mára 22 tagvállalatot tömörít, amely vállalatok 2024-ben 1257 milliárd forint árbevételt realizáltak. Az előző évhez képest jelentős, 443 milliárd forintos csökkenés elsősorban a tagvállalati szerkezet átalakulásából adódik – hangsúlyozta Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke, a szövetség jubileumi konferenciáján.
A szektor ereje számokban
A magyar gyógyszeripar erősen exportorientált: az árbevétel 83 százaléka külföldi eladásokból származik. A globális rangsorban Magyarország a 19. legnagyobb gyógyszerexportőr, egy főre vetítve pedig a 11. helyet foglalja el világszinten. A szektor a magyar feldolgozóipar bruttó hozzáadott értékének közel 7 százalékát adja, és több mint 20 ezer embert foglalkoztat – a legtöbb magasan képzett munkavállalóval.
A versenyképesség alapja az újítás. 2023-ban a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg elérte a 117 milliárd forintot. Ez a teljes hazai kutatási-fejlesztési kiadások 11,4 százalékát jelentette, és ebből a feldolgozóipar részesedése 29 százalék volt. A gyógyszeriparban egy dolgozóra vetítve közel tízszer annyit költenek kutatásra és fejlesztésre, mint az ipar más területein. A beruházások értéke évek óta meghaladja a 100 milliárd forintot – 2023-ban például 88 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg.
Magyarország a tudásalapú, komplex termelés terén a világ élvonalához tartozik
A magyar gyógyszeripar stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy Magyarország a Harvard Growth Lab által számított Economic Complexity Index szerint a 14. helyet foglalja el a világon. Ez a mutató azt méri, mennyire tudásintenzív és diverzifikált egy ország exportstruktúrája – és ebben a magyar gyógyszeripar szerepe kiemelkedő.
"A gyógyszeripar nélkül ebben az indexben 10-20 évnyi visszaesést tapasztalnánk" – emelte ki Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója. Hozzátette: Magyarország exportösszetétele jóval fejlettebb gazdaságokéval vetekszik, amit nagyrészt a tudásintenzív, kevés országban előállítható gyógyszeripari termékeknek köszönhet.
Strukturális kihívások a láthatáron
A pozitív számok ellenére a szektor több súlyos problémával küzd. A gyógyszerek árazási rendszere reformra szorul – ebben mind Orbán Gábor, mind Poroszlai Csaba, az Egis Gyógyszergyár vezérigazgatója egyetértett. Poroszlai rámutatott: a szektor összetett iparág, egyszerre gyárt gyógyszert és hatóanyagot, utóbbiban azonban Magyarország nem áll megfelelően.
Az európai gyógyszeripar kritikus függőségben van a távol-keleti beszállítóktól. Ma az Európában használt hatóanyagok 80 százaléka, valamint az Európában értékesített készgyógyszerek mintegy 40 százaléka Kínából vagy Indiából származik – hívta fel a figyelmet Várhelyi Olivér, az egészségügyért és az állatjólétért felelős európai biztos. Sok esetben egy hatóanyag egyetlen forrása mindössze egy vagy két kínai vagy indiai gyár, ami komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelent.
Globális verseny és hazai problémák
A 2029-re várhatóan 2200 milliárd amerikai dollárt elérő globális gyógyszerpiac átalakulóban van. Az ellátási láncok újraszerveződése, a tudásalapú gyártás és a mesterséges intelligencia gyökeresen alakítja át az iparág működését. Ehhez járulnak a globális kihívások: az éghajlatváltozás, az elöregedő népesség igényei és a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása.
Az amerikai vámháború új fenyegetést jelent: az USA által beharangozott új vámok az EU-s gyógyszerekre akár 15 százalékos vámot is kivethetnek az eddigi 1 százalék helyett. Bár az EU-USA megállapodás maximalizálta a jövőbeni vámokat, és a legtöbb generikus gyógyszer vámmentességben részesül, a bizonytalanság továbbra is fennáll.
Oktatás és elvándorlás: a csendes veszély
Mindkét hazai gyógyszeripari óriás, a Richter és az Egis vezetése hangsúlyozta az oktatás fontosságát. A tudásérzékeny iparág legnagyobb problémája a szakképzett munkaerő hiánya és elvándorlása. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar gyógyszergyártás "túlélő típus" – kevés ágazat élte túl az államosítást, és még kevesebb könyvelt el a rendszerváltás után privatizációs sikertörténetet.
Kormányzati támogatás és új stratégia
Pozitív fejlemény, hogy a gyógyszergyártókat sújtó extraprofitadó megszűnése lehetővé teszi, hogy a cégek ezt az összeget újra kutatás-fejlesztésre fordíthassák. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2024 májusában együttműködési megállapodást kötött a MAGYOSZ-szal, jelezve a szektor stratégiai fontosságát.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára négy komponenst emelt ki: ellátásbiztonság, fenntarthatóság, megfizethetőség és innovációs készség. "Magyarországon mind a négy komponens adott" – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar betegek számára folyamatosan elérhetők megfelelő árakon a MAGYOSZ-tagvállalatok gyógyszerei.
Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára szerint a következő három-öt évben az öt-hat meghatározó stratégiai iparágból a gyógyszeripar jelenthet komoly támaszt a magyar gazdaság számára. Virág Barnabás, az MNB alelnöke kiemelte: a gyógyszeripar olyan szektor, amely válságok idején is sikeresen tud működni.
Európai autonómia és önellátás
Várhelyi Olivér bejelentette: mandátuma első 100 napjában előterjeszti a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló rendeletet. Cél, hogy az európai gyógyszergyártási autonómiát megerősítsék és javítsák a gyógyszerekhez való hozzáférést. A COVID-19 járvány egyértelművé tette, hogy fontos, hogy minél több gyártási folyamat Európában maradjon.
A magyar gyógyszeripar tehát valóban a gazdaság koronaékszere, ahogyan Nagy Márton fogalmazott. A szektor fennmaradásához és további fejlődéséhez azonban strukturális reformokra, oktatási beruházásokra, az árazási rendszer átalakítására és a hazai hatóanyag-termelés erősítésére van szükség. A technológiai paradigmaváltás elkerülhetetlen – akik időben reagálnak, versenyelőnyt szerezhetnek, akik késlekednek, lemaradhatnak.
Economx.hu
MAGYOSZ
Magyar Nemzet: Takács Péter: Magyarország nemcsak megőrizte, de tovább is erősíti gyógyszeripari pozícióját