További cikkek a Szakmapolitika rovatból

Újabb adatok támasztják alá, hogy Magyarországon több forrást kéne biztosítani az egészségügy számára

Már évek óta nem növekszik jelentősen a várható hazai élettartam. A statisztikai adatok azt sugallják, hogy az egészségügyi kiadások emelése hozzájárulhatna ennek eléréséhez.

hirdetés

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb adatai nem hoztak vigaszt Magyarországnak. 2021-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon átlagosan 74,3 év volt. Nemek szerint lebontva: a magyar nők várható élettartama 77,8 év, míg a férfiaké mindössze 70,7 év.

Ez felveti a kérdést, hogy vajon van-e összefüggés az egészségügy állami finanszírozása és az élettartam között. Az OECD 2021-es GDP-arányos adatok alapján készített kimutatásai egyértelműen bizonyítják, hogy Magyarország viszonylag keveset költ az egészségügyre. Országunk a 38 tagország között mindössze a 33. helyen szerepel ebben a tekintetben. Costa Rica, Chile, Csehország és Szlovákia is magasabb arányban fordított egészségügyi kiadásokra a GDP-hez képest, mint Magyarország. A sorban Lengyelország előzi meg hazánkat ebben a mutatóban, 6,4%-os ráfordítással.

Ha ezt a születéskor várható élettartammal összehasonlítva tekintjük, akkor Magyarország 74,3 éves várható élettartamával a 38 ország között csak a 36. helyen található. Ugyanakkor a hazai élettartam csak kissé marad el az Egyesült Államokban mért 76,4 évtől, holott az Egyesült Államok a GDP mintegy 17,4%-át fordítja egészségügyre, ami messze a legmagasabb arány az összes vizsgált ország között.

Bár az egészségügyi kiadások és a várható élettartam között első pillantásra nem mutatkozik egyértelmű kapcsolat, érdekes megfigyelni, hogy azokban az országokban, ahol hasonló szintű egészségügyi kiadások vannak, a várható élettartam milyen mértékben tér el Magyarországtól. Van tehát még hová fejlődnünk.

A GDP-arányos egészségügyi kiadások tekintetében Costa Rica 7,6%-kal, Észtország 7,5%-kal, Litvánia 7,8%-kal és Izrael 7,9%-kal állnak a magyar szint közelében. Ezekben az országokban tapasztalható várható élettartamok sorrendje a következő:

  • Izrael: 82,6 év
  • Costa Rica: 80,8 év
  • Észtország: 77,2 év
  • Magyarország: 74,3 év
  • Litvánia: 74,2 év

A adatok azt mutatják, hogy a magyar GDP-arányos kiadásokhoz képest Izraelben jóval magasabb a várható élettartam, és három másik ország is jobban teljesít ezen a téren, mint Magyarország.

Az elmúlt években bekövetkező változásokra összpontosítva az látható, hogy Magyarországon a várható élettartam inkább csökken, mint növekszik, ellentétben a hasonló helyzetben lévő országokkal.

A 2016-ban mért 76,2 éves várható élettartamhoz képest érdemben javulás nem történt. Az ország versenyképességének fenntartásához és az egészségügyi helyzet javításához sürgősen több befektetésre volna szükség az egészségügyi rendszerek területén.

Ezt támasztja alá az OECD elkerülhető halálozásokra vonatkozó statisztikája is, amely szerint 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb ezeknek az eseteknek az aránya, több mint 45 ország közül. Átlagosan 100.000 főre vetítve 262 ilyen haláleset jutott.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

mfor.hu

OECD

Ajánlott cikkek