Vadonatúj módszer segíthet a magyar betegeken - Külföldön már működik
Magyarországon is a figyelem középpontjába került az egészségügy fejlesztése és az új Egészségügyi Minisztérium egyik kiemelt vállalása a betegbiztonság és az ellátás minőségének a javítása. A hazai kormányzati döntéshozatal számára meg is van a minta: az angol NHS-ben 2009 óta független szabályozó és ellenőrző hatóságként működő Care Quality Commission (CQC) lenne az. Cikkünkben bemutatjuk, miért is fontos az egészségügyi rendszerekben ez a szervezet, milyen konkrét feladatokat lát el és kik a kulcsfontosságú szereplők. Előljáróban elárulhatjuk: a CQC egyik legfontosabb vezetője Toli Onon, ő ugyanis a CQC kórházakat felügyelő vezetője (Chief Inspector of Hospitals).
Abban a megtiszteltetésben lehet részünk, hogy a Portfolio bejelentheti: a 10. Private Health Forum konferenciánkon szeptember 10-én Toli Onon lesz az egyik keynote előadó.
Dr. Toli Onon
Új lehetőségek a magyar egészségügy előtt - De mégis mihez kezd ezzel a magánegészségügyi szektor? Jubileumi konferenciánkon kiderül.
Az egészségügy különleges ágazat, több szempontból is, de talán a legfontosabb, hogy ez az a szektor, amely nap mint nap milliók életéért, egészségéért felel, Magyarországon is. Az egészségügy tevékenységének fókuszában az emberi élet áll: betegként a gyógyítás, míg egészséges emberként a prevenció a "szolgáltatás". A hivatalos adatok szerint hazánkban évente több tíz millió orvos-beteg találkozó zajlik le, amelyek mindegyike lehet egyedi, de biztosan van egy közös jellemzőjük:
ez pedig nem más, mint az információs asszimetria.
Ez az a helyzet, amikor a folyamat szereplői (az orvos és a beteg) jellemzően nem rendelkeznek ugyanannyi, illetve ugyanolyan mélységű információval az adott problémáról és annak lehetséges megoldási módjairól. Éppen emiatt a gyógyítás nem tekinthető hagyományos szolgáltatásnak, rendkívüli mértékben függ a bizalomtól, másrészt a beteg szempontjából kiszolgáltatottságot okoz (hiszen laikusként kevesebb információval rendelkezik és nem is lehet olyan felkészült, mint a hosszú éveken át tanuló és készülő orvos), és az sem mellékes szempont, hogy a szolgáltatás (gyógyítás) iránti keresletet nemcsak a beteg állapota, igényei határozzák meg, hanem az orvos ajánlásai is.
Mára azonban egyre több eszköz és törekvés van arra vonatkozóan, hogy ez a jelentős információs asszimetria az orvos és a beteg között csökkenjen, elég ha csak a mesterséges intelligencia szoftverek azonnali válaszaira gondolunk. Vannak ugyanakkor erre intézményesített megoldások is, amikor egy egészségügyi rendszer felállít egy független hatóságot, amelyik felügyeli az ellátó intézmények működését, tájékoztatja a betegeket az ellátás, a gyógyítás minőségéről, ezen keresztül az érintettek informáltabbak lehetnek és az információs asszimetria csökkenhet, a bizalom javulhat.
Ezt a szerepet tölti be az Egyesült Királyság National Health Service (NHS) egészségügyi rendszerében a CQC nevű hatóság. A Care Quality Commission az angliai egészségügyi és felnőtt szociális ellátás független szabályozója és feladata, hogy biztosítsa, hogy a szolgáltatók biztonságos, hatékony, együttérző és magas minőségű ellátást nyújtsanak, illetve ösztönözze a szolgáltatások javulását.
A CQC jelentősége négy nagy pontban foglalható össze. Egyrészt regisztrálja az egészségügyi és szociális ellátókat, vagyis jogi kapuőrként működik. Másrészt monitorozza, ellenőrzi és minősíti a szolgáltatásokat: kórházakat, háziorvosi praxisokat, fogorvosokat, ambulanciaszolgálatokat, mentális egészségügyi szolgáltatásokat, otthoni ellátókat. Harmadrészt nyilvános jelentéseket és értékeléseket ad ki, amelyek segítik a betegek és családok tájékozódását. Negyedrészt ha súlyos hiányosságot talál, jogi és végrehajtási eszközökkel is felléphet a szolgáltatókkal szemben.
A CQC nyilvános értékelései nemcsak adminisztratív dokumentumok, hanem épp az információs asszimetria elleni hatékony eszközök: növelik a társadalmi bizalmat, ugyanis segítik a választást, jelzik a kockázatot, és nyomást gyakorolnak a szolgáltatókra a javulás érdekében.
A betegek önmagukban ugyanis nem képesek megítélni egy kórházi osztály vagy háziorvosi rendelő klinikai minőségét. A CQC ezt úgy kezeli, hogy rendszeres ellenőrzések után nyilvános, könnyen érthető értékeléseket tesz közzé. A szolgáltatókat 5 kulcsfontosságú szempont alapján vizsgálják (Biztonságos, Hatékony, Gondoskodó, Reagáló, Jól vezetett), és négy egyszerű kategóriába sorolják őket: kiváló, jó, fejlesztendő, elégtelen. A szervezet a CQC Insight nevű digitális rendszerével folyamatosan monitorozza a nemzeti klinikai adatbázisokat, a halálozási rátákat, a várakozási időket és a felmerülő panaszokat. Ha a rendszer anomáliát észlel, a CQC azonnali, célzott helyszíni vizsgálatot rendel el, mielőtt a strukturális problémák súlyos betegbiztonsági veszélyt okoznának. Fontos szerepe továbbá a hatóságnak, hogy gyűjti és becsatornázza a páciensek, hozzátartozók és a kórházi dolgozók (whistleblowers/közérdekű bejelentők) közvetlen tapasztalatait.
Ennek a szervezetnek az egyik felsővezetője Toli Onon, akinek a hivatalos pozíciója a Chief Inspector of Hospitals, vagyis az angliai kórházi ellátások főfelügyelője.
Szeptember 10-én Toli Onon keynote előadóként vesz részt a Private Health Forum konferencián, amelyet idén már tizedik alkalommal rendezünk meg.
Care Quality Commission, Chief Inspector of Hospitals
Miért fontos ez most Magyarországon?
Az angliai szervezet szerepe és tevékenysége idehaza is felértékelődhet. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter (aki hosszú időn át dolgozott az NHS-ben orvosként) több alkalommal is példaként hivatkozott a brit rendszerre és az annak fontos intézményi szereplőire.
Parlamenti meghallgatásán a tárcavezető kiemelte:
a nyilvánosság nem az egészségügy ellensége, hanem az alapfeltétel. Az őszinteség erény lesz és nem kockázat.
Már akkor bejelentette, hogy Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságot hoz létre a kormány, a minisztériumtól függetlenül. A cél nem a büntetés, hanem a transzparencia. Júniusban egy konferencián azt is elárulta a miniszter, hogy Nemes Balázs Áron sebész, transzplantációs szakember dolgozza ki a hatósággal kapcsolatos koncepciót. A hatóság feladata a minimumfeltételek szigorú és pártatlan ellenőrzése, valamint a nyilvános minőségi jelentések elkészítése lesz. Szankcionáló jogköre is lesz a hatóságnak.
Ezen a ponton azt is érdemes felidézni, hogy a kormány már májusban megjelentetett egy határozatot, amely kimondta: a lakosság transzparens, naprakész tájékoztatása, valamint a további szükséges intézkedések meghozatala érdekében a fertőzési adatok közzétételére készülnek. Az erről szóló tervezet már meg is jelent az NNGYK-nál:
A július 31-i hivatalos értesítőben jelent meg, hogy a tárcavezető az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság létrehozásának előkészítéséért és működésének megkezdéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Nemes Balázs Áront az augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra. A cél, hogy megteremtsék az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság (EMH) 2027. január 1-jével történő létrehozásának jogi, szervezeti, költségvetési, személyi, adatkezelési, informatikai és működésindítási feltételeit.
Hegedűs Zsolt néhány héttel ezelőtt is megnyilvánult ebben a kérdésben, amikor arról osztott meg egy Facebook-bejegyzést, hogy Belicza Éva és Lám Judit, a Semmelweis Egyetem Betegbiztonsági Tanszékének szakemberei látogattak el a minisztériumba. Ennek kapcsán a miniszter leszögezte: "a nemkívánatos eseményeket jelenteni, mérni és hitelesíteni fogjuk. Az adatokat és az eredményeket pedig nyilvánosságra hozzuk". "Nem azért, hogy orvosokat és ápolókat büntessünk vagy bűnbakokat keressünk. Hanem azért, hogy megtaláljuk a rendszer hibáit, és megelőzzük, hogy ugyanaz újra megtörténjen" - tette hozzá.
A témával kiemelten foglalkozunk tehát a szeptember 10-i Private Health Forumon. Érdemes velünk tartani!
Szeptember 10-én jön a 10. Private Health Forum! Most érdemes regisztrálni:
