Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Szakterület: Csecsemő- és gyermek fül-orr-gégegyógyászat

Az egészségügyi ellátók feladatai gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén

Emberi Erőforrások Minisztériuma - Egészségügyért Felelős Államtitkárság - Egészségügyi Szakmai Kollégium

érvényes (2019.12.31)

"Semmilyen gyermekkel szemben elkövetett erőszak nem igazolható, de minden erőszak megelőzhető".
A gyermekjogok elismerése nem fakultatív lehetőség, hanem a nemzetközi emberi jogi konvenciókból - különösen a Gyermekjogi Egyezményből - fakadó, az Európai Unió 2009 óta kötelező erejű Alapjogi Chartájának 24. cikkéből, továbbá hazánk alkotmányos előírásaiból, az Alaptörvény XVI. cikkéből is következő kötelezettség.
A "Gyermek Jogairól" szóló 1989. évi ENSZ Egyezmény külön kiemeli a gyermekek elleni erőszakkal szembeni védelemhez való jogot: 19. cikk (1). "Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától". A Gyermekjogi Egyezményt hazánk 1991-ben a LXIV. törvénnyel hirdette ki.
A WHO megállapítása szerint a gyermekbántalmazás és elhanyagolás nem csak társadalmi, hanem népegészségügyi probléma is.

Megjelenés: 2016.05.31

Feldolgozás: 2016.09.16

A 0-18 éves korú gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűrése és a kiszűrt gyermekek gondozásba, rehabilitációba vétele

Emberi Erőforrások Minisztériuma - Egészségügyért Felelős Államtitkárság - Egészségügyi Szakmai Kollégium

érvénytelen (2018.12.31)

A veleszületett, súlyos, kétoldali sensorineuralis halláscsökkenés előfordulási gyakorisága az egészségesen született populációban 1-3 ezrelék. Halláscsökkenéshez vezető rizikófaktorok, illetve intenzív ápolást igénylő újszülöttek esetén az előfordulási gyakoriság 4-5 százalék. Ez a betegség a beszéd megtanulását segítség nélkül lehetetlenné teszi. Az orvosi technológia a teljes rehabilitációt lehetővé teszi, amennyiben a halláscsökkenés időben, korán felismerésre kerül. Csecsemőkorban és kisgyermekkorban gyakori a savós középfülgyulladás, illetve előfordulhatnak egyéb szerzett halláscsökkenések, melyek szintén beszédfejlődési zavart, viselkedési, tanulási problémákat okozhatnak. Ezek felismerése és adekvát kezelése is elengedhetetlen a gyermekek megfelelő fejlődésének biztosításához.

Megjelenés: 2015.02.07

Feldolgozás: 2016.10.25

A 0-18 éves korú gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűrése és a kiszűrt gyermekek gondozásba, rehabilitációba vétele

Emberi Erőforrások Minisztériuma - Egészségügyért Felelős Államtitkárság - Egészségügyi Szakmai Kollégium

érvénytelen (2018.12.31)

A veleszületett, súlyos, kétoldali sensorineuralis halláscsökkenés előfordulási gyakorisága az egészségesen született populációban 1-3 ezrelék. Halláscsökkenéshez vezető rizikófaktorok, illetve intenzív ápolást igénylő újszülöttek esetén az előfordulási gyakoriság 4-5 százalék. Ez a betegség a beszéd megtanulását segítség nélkül lehetetlenné teszi. Az orvosi technológia a teljes rehabilitációt lehetővé teszi, amennyiben a halláscsökkenés időben, korán felismerésre kerül. Csecsemőkorban és kisgyermekkorban gyakori a savós középfülgyulladás, illetve előfordulhatnak egyéb szerzett halláscsökkenések, melyek szintén beszédfejlődési zavart, viselkedési, tanulási problémákat okozhatnak. Ezek felismerése és adekvát kezelése is elengedhetetlen a gyermekek megfelelő fejlődésének biztosításához.

Megjelenés: 2015.02.07

Feldolgozás: 2016.10.25

Az allergiás rhinitis ellátása

Emberi Erőforrások Minisztériuma - Egészségügyért Felelős Államtitkárság - Egészségügyi Szakmai Kollégium

érvénytelen (2017.12.31)

Az allergiás rhinitis (AR) gyakori betegség, prevalenciája az utóbbi évtizedekben egyértelműen nőtt. Az ISAAC III. hazai adatai szerint 2003-ban a 6-7 és 13-14 éves gyermekek között az AR átlagos gyakorisága 9,93% volt. A világ számos országában tapasztalt ugrásszerű prevalencia növekedés oka összetett, részben még ismeretlen, leginkább a "nyugati életstílus" komplex hatásával magyarázzák. Magyarországon a parlagfű, mint nem őshonos gyomnövény, utóbbi évtizedekben tapasztalt ugrásszerű, nagyfokú elterjedése, biztosan hozzájárul a szénanátha incidenciájának növekedéséhez.
Az AR társadalmi jelentőségét az adja, hogy a gyakori előfordulás mellett főként a gyermekeket és a munkaképes korú felnőtteket érinti, gyakran társul asthma bronchialehoz, és a rhinitises betegek több mint a fele a közepes/súlyos kategóriába esik.

Megjelenés: 2015.11.30

Feldolgozás: 2016.10.26

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés