Tesztoszteron, HDL és a cardiovascularis kockázat férfiak esetén
Az idősebb férfiak hypogonadismusa miatt végzett tesztoszteron-pótló terápia még ma is ellentmondásos klinikai szempontból. Bár evidenciák szerint javul az életminőség, az általános állapot, mégis sokan óvakodnak a tesztoszteron rendelésétől, mivel növelheti a cardiovascularis kockázatot. Ennek egyik alapja a megfigyelés, hogy az exogén tesztoszteron csökkentheti a se-HDL-C szintet.
Mivel a HDL-C a cardiovascularis betegségek (CVD) jól ismert kokcázati tényezője, ezért ambivalens a klinikusok álláspontja a tesztoszteron-kúrák kiterjedet alkalmazását illetően. A HDL-C csökkenés persze nem általános, és függ többek között a beteg életkorától, a dózistól, a beadás módjától is. Újabb klinikai adatok szerint nem törvényszerű, hogy az alacsonyabb HDL-C okvetlenül növelje a CVD-kockázatot. Azon kívül a csak HDL-C-re fókuszálás is megtévesztő, mivel a HDL is egy komplex, melynek egy része modifikálható protein, és pont ez felelős a HDL működéséért…
A direkt evidencia a HDL-C-csökkentő hatást illetően onnan származik, hogy erősítés céljából androgén-anabolikus szteroidokat szedőket vizsgáltak. Ez a hatás jól mérhető volt, a fiziológiást jelentősen meghaladó dózisoknál – fiatal férfiakon – de már kevésbé mutatkozott meg fiziológiás dózisokban – az időskorú férfi populációban. A beadás módját illetően: az oralis/parenteralis adagolás jelentősen változtatta a HDL-C értékét a fiatalokon. Az időskori hypogonadismust viszont transzdermális tapasszal kezelték, itt nem volt szignifikáns különbség a HDL-C értékekben.
Az eltérő hatás mögött állhat pl. a first-pass metabolizmus eltérése is: oralisan igen, parenterális adás után nem észlelhető. A HDL-C-csökkentő hatást részben magyarázhatja a tesztoszteron aromatáz-mediált konverziója ösztradiollá, mely emelheti a HDL-C szintet, és az i.m. tesztoszteron + aromatáz inhibitor alkalmazása viszont szignifikánsan csökkenti a HDL-C értékét. A növekvő adipositas és ezzel összefüggő aromatáz aktivitás idősebb korú férfiakon mérsékelheti az androgén-mediált HDL-C szint csökkenést. További klinikai vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy mely férfi populációk esetén nagyobb tesztoszteron-kezelés mellett a CVD-kockázat, és azt is meg kell határozni, milyen dózisok mellett változik kevésbé a lipid profil.
http://www.futuremedicine.com/doi/full/10.2217/clp.12.38
