2030-ra a COPD lehet a harmadik leggyakoribb halálok

Lassan országszerte helyreáll a COPD-s betegek rehabilitációja, amelyet a koronavírus-járvány zilált szét – hangzott el a COPD világnapi sajtótájékoztatón.

hirdetés

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), amely leggyakrabban 40 év feletti dohányosoknál alakul ki, 2030-ra a harmadik leggyakoribb halálok lehet – hangzott el az Országos Korányi Pulmonológia Intézet (OKPI) sajtótájékoztatóján, ahol Bogos Krisztina főigazgató a terápia mellett a prevenció és a rehabilitáció fontosságára is felhívta a figyelmet a COPD világnapján, szerdán.

A COPD a leggyakoribb betegség a világon, 60 millióan szenvednek a kórtól, a prognózisok szerint 2030-ra a 3. leggyakoribb halálozási ok lesz világszerte. Bár a COPD nem gyógyítható, de jól kezelhető, a megfelelő terápia – amelynek során a hörgtágítók és kortikoszteroidok kiegészítéseként súlyosabb esetben oxigénre is szükség lehet – mellett a beteg állapota és életminősége megtartható. Az időben kezdett gyógykezelést sokszor hátráltatja azonban, hogy a legtöbb páciens későn fordul orvoshoz, mert azt gondolja, hogy az idősödés következtében fullad ki hamarabb. A halálokok jellemzően azokra a szövődményekre vezethetőek vissza, amelyek az oxigénhiányos állapotból erednek: szív- érrendszeri problémák, vagy a szellemi leépülés.

A tüdőgyógyászok idehaza is a COPD-s betegek számának növekedésével számolnak, ezért Bogos Krisztina kiemelte, hogy a COPD- szűrés országszerte elérhető, akinél problémát találnak, az háziorvosán keresztül juthat szakorvosi ellátáshoz. A Korányiban évente 1800-3000 COPD-s esettel találkoznak.   A tüdő fejlődését a magzati kortól kezdődően számos károsító tényező befolyásolja – mondta Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója, a kutatás és a kezelőhelyekről az országos intézethez befutó adatok fontosságára is felhívva a figyelmet. Az utóbbi években az őssejtkutatás került a tüdőbetegséget kutató nemzetközi műhelyek fókuszába, a Korányiban pedig a COPD következtében kialakuló légúti gyulladást és annak genetikai hátterét elemzik. Ugyanakkor a professzor megemlítette, hogy még mindig kevesebb forrás jut a COPD terápiájának feltérképezésére, mint a szív- és érrendszeri vagy a rákbetegségek esetében.

A háziorvosoknak nagy szerepe van a COPD korai felfedezésében. A 3G az egészségért alapellátási pályázat keretében volt is lehetőség a légzőszervi betegségek korai diagnózisának elősegítésére egy irányított kérdőív segítségével, Horváth Ildikó szerint ebbe az irányba lenne érdemes haladni a jövőben országosan is. A COPD kezelésének nemrégiben megújított szakmai irányelve biztosítja, hogy a magyar betegek a standardoknak megfelelő kezelést kapják – mondta Antus Balázs, az OKPI osztályvezető főorvosa. A kezelés szinte a betegek 100 százalékánál inhalációs készítményeket jelent. – a rehabilitáció a farmakoterápiával egyenértékű intervenció, jó lenne, ha minden magyar beteg hozzáférhetne ehhez. Gyógyszerkutatások is folynak a COPD terápiáját illetően, jellemzően klinikai vizsgálatok formájában, de rendkívüli előrelépés történt az eszközfejlesztésben: korábban már ismert készítmények kerültek egyetlen inhalációs készülékbe, egyszerűsítve annak alkalmazást a beteg számára. A főorvos szerint az ilyen típusú innovációkkal javítható az adherencia. A rehabilitáció a COPD kezelésének integrált része. A betegek állapotuk romlása miatt gyakorta visszatérnek a kórházba, ezeknek az eseteknek a száma csökkenthető, ha a beteg gyógytornásztól és dietetikustól is segítséget kap állapotának fenntartásához. A légzésrehabilitáció nemcsak a tüdőre, hanem komplexen a szervezetre gyakorol jótékony hatást, tulajdonképpen a légzőizmok megerősítését célozza. Újraépül a COPD-rehabilitációs rendszer, amelyet alaposan megtépázott a koronavírus-járvány. Egyre többen jutnak ehhez az ellátási formához az intenzív vagy speciális rehabilitációs osztályokon, ambulánsan a tüdőgondozóban, vagy saját otthonukban. A rehabilitáció már GOLD 2-es stádiumban is javasolható – mondta Szilasi Mária professzor, az intézet osztályvezető főorvosa, hozzátéve, el kell érni, hogy a szolgáltatás valamennyi beteg számára elérhető legyen, lehetőleg a beteg lakóhelyhez közel. Mára a COPD népbetegséggé vált. Országos intézetként a Korányi elhivatott a dohányzásleszoktató programok terjesztésében, élen jár a szűrésben, a terápiában és a kutatásokban is – hangzott el a világnapi sajtótájékoztatón.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

OKPI

Ajánlott cikkek