Legnagyobb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-oltás hatékonysága csökken

Megjelent egy tanulmány, amely először közöl adatokat arról, hogy a Magyarországon használt vakcinák közül melyiknek a hatékonysága idővel hogyan csökken.

hirdetés

A tanulmány most vált elérhetővé, a szerzői a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport hat tagja: Horváth J. Krisztina (SE ESK), Ferenci Tamás (Óbudai Egyetem), Ferenczi Annamária (SE ESK), Túri Gergő (SE ESK), Röst Gergely (Szegedi Tudományegyetem) és Oroszi Beatrix (SE ESK). Egyelőre preprint, azaz még lektorálatlan kézirat változatban tették közzé. A vizsgálathoz screening módszert alkalmaztak. Ennek leegyszerűsítve az a lényege, hogy a teljes lakosság átoltottságát összehasonlítják azzal, hogy az igazolt fertőzöttek milyen arányban voltak beoltva. A módszer nagy előnye, hogy csak az általános átoltottsági mutatókra és a diagnosztizált fertőzöttek adataira van hozzá szükség, azokéra nem, akik nem fertőződtek meg, így jóval könnyebben kivitelezhető kevesebb információ alapján is, és szinte valós idejű hatékonyságkövetést tesz lehetővé. Ennél pontosabb módszer, ha rendelkezésre áll kontrollcsoport, ilyen volt Káslerék vizsgálata, de mint a most megjelent tanulmány szerzői is megjegyzik, a két módszer eredményei, legalábbis a közös, nyárig tartó időszakot tekintve, egybevágtak.

A kutatók az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataiból tudták kiszámolni, hogy az adott héten hányan kapták meg a második (az egydózisú Janssen-vakcina esetén az egyetlen) oltásukat, de mivel a teljes védelem kialakulásához két hétre van szükség, ennyivel elcsúsztatták az átoltottsági adatokat. (A csak részlegesen oltottakkal nem számoltak.) A fertőzöttségi adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatbázisából nyerték ki, amely minden igazolt esetet összeköt az oltottsági adataival, azaz ebből tudni lehet, hogy a fertőzöttek, ha oltva voltak, milyen típusú vakcinával, hány adaggal, és pontosan mikor. A tanulmány fő megállapításai: Eleinte mind a hat vakcina magas szintű védelmet biztosított minden korosztályban, egyedül a kínai vakcina hatékonysága kisebb némileg az idősek esetében. Ez az eredmény egyezik az azonos időszakot lefedő, Kásler-féle tanulmány adataival. A védelem azonban idővel csökkenésnek indult.

A hatékonyság csökkenése mindegyik vakcinánál jelentkezett, de a legjelentősebb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcinánál volt tapasztalható. Minden korosztályban mérhető volt a csökkenés, de érdekes módon leginkább a fiataloknál. A hatékonyság csökkenését az emlékeztető oltás egyértelműen visszafordította. Ez markánsabban jelentkezett azoknál az alapoltásként adott vakcináknál, amelyeknél az oltottak nagyobb valószínűséggel kérték a harmadik adagot – azaz épp a fenti három, gyorsabban csökkenő hatékonyságú vakcinánál. A harmadik oltások túlnyomóan mRNS-oltások voltak. Összességében a két mRNS-alapú vakcina, a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltása produkálta a legjobb eredményeket minden korosztályban, még a csökkenő hatékonyság figyelembevételével is.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

Telex