Meglepő felfedezés nyithatja meg az utat az univerzális rákvakcina előtt

Egy kísérleti mRNS-vakcina fokozta az immunterápia tumorellenes hatását egy egérmodell-vizsgálatban, egy lépéssel közelebb hozva a kutatókat ahhoz a céljukhoz, hogy egy olyan univerzális vakcinát fejlesszenek ki, amely aktivizálja az immunrendszert a rák ellen.

A Nature Biomedical Engineering folyóiratban megjelent, a Floridai Egyetem által készített tanulmány kimutatta, hogy a tesztvakcina és az immunellenőrzőpont-gátlók kombinációja erős daganatellenes választ váltott ki.

A kutatók szerint meglepő, hogy az ígéretes eredményeket nem egy, a tumoron expresszált specifikus célfehérje megtámadásával érték el, hanem egyszerűen az immunrendszer stimulációjával – arra ösztönözve azt, hogy úgy reagáljon, mintha egy vírussal harcolna. Ezt úgy érték el, hogy serkentették a PD-L1 nevű fehérje expresszióját a tumorban, ami fogékonyabbá tette azt a kezelésre.

„Ez a tanulmány egy nagyon váratlan és izgalmas megfigyelést ír le: még egy olyan vakcina is, amely nem specifikus egyetlen adott daganatra vagy vírusra sem – amennyiben mRNS-vakcina –, daganatspecifikus hatással rendelkezhet” – mondta Sayour, a UF Preston A. Wells Jr. Agydaganat-terápiás Központjának RNS-mérnöki laboratóriumának vezető kutatója.

A rákellenes vakcina fejlesztését eddig két fő elképzelés irányította: vagy egy specifikus, sok daganatos emberben expresszált célpontot találni, vagy egy olyan vakcinát testre szabni, amely specifikus a beteg saját daganatában expresszált célpontokra.

„Ez a tanulmány egy harmadik paradigma lehetőségét veti fel” – mondta Dr. Duane Mitchell, a tanulmány társszerzője. „Azt tapasztaltuk, hogy egy olyan vakcinával, amelyet nem kifejezetten a rák ellen, hanem inkább egy erős immunválasz kiváltására terveztek, nagyon erős daganatellenes reakciót válthatunk ki. Így ez a módszer jelentős potenciállal rendelkezik a széles körű onkológiai alkalmazás szempontjából.”

Ez az új tanulmány Sayour laboratóriumának tavalyi felfedezésére épít: egy humán klinikai vizsgálatban egy mRNS-vakcina gyorsan átprogramozta az immunrendszert, hogy megtámadja a glioblasztómát, egy agresszív, rossz prognózisú agydaganatot. A négy beteg bevonásával végzett vizsgálat legjelentősebb megállapításai közé tartozott, hogy az új módszer – amely egy „specifikus” vagy személyre szabott, a beteg saját tumorsejtjeiből készült vakcinát használt – milyen gyorsan váltott ki erőteljes immunválaszt a tumorral.

A legújabb tanulmányban Sayour kutatócsoportja átalakította a technológiát egy generalizált mRNS-vakcina tesztelésére, ami azt jelenti, hogy az nem egy adott vírus vagy tumorsejt ellen irányult, hanem egyszerűen úgy tervezték, hogy erős immunválaszt váltson ki. Az mRNS-készítményt a COVID-19 vakcinákhoz hasonlóan állították elő.

Melanoma egérmodellekben a csapat ígéretes eredményeket tapasztalt a normális esetben kezelésre rezisztens tumorokban, amikor az mRNS-készítményt egy gyakori immunterápiás gyógyszerrel, PD-1-gátlóval kombinálták. Ez egy olyan monoklonális antitest, amely megpróbálja „megtanítani” az immunrendszert arra, hogy a tumor idegen.

Bőr-, csont- és agydaganatok egérmodelljeiben a kutatók jótékony hatásokat tapasztaltak, amikor egy másik mRNS-készítményt önálló kezelésként teszteltek. Egyes modellekben a daganatok teljesen eltűntek.

Sayour és kollégái megfigyelték, hogy a tumorral látszólag nem összefüggő immunválaszokat aktiváló mRNS-vakcina arra ösztönözheti a korábban nem működő T-sejteket, hogy szaporodjanak és elpusztítsák a tumorsejteket, ha a vakcina által kiváltott válasz elég erős.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a daganatok immunterápiával szembeni rezisztenciáját a károsodási válasz hiánya határozza meg, amely a korai I. típusú interferonválaszok fokozásával helyreállítható.

Sensitization of tumours to immunotherapy by boosting early type-I interferon responses enables epitope spreading, Nature Biomedical Engineering (2025). DOI: 10.1038/s41551-025-01380-1