Tényleg nem okoz rákot az mRNS-vakcina

Alapvető probléma a tanulmánnyal, amely azt állítja, rákot okoz a vakcina, hogy "még szakirodalmi áttekintésnek is gyenge".

Korrekt szaklapban jelent meg egy lektorált kutatás arról, hogy az mRNS-vakcina különböző betegségeket, köztük rákot is okozhat, és nagyon veszélyes. Annak ellenére, hogy a cikk átment a revíziós folyamaton, nagyon gyenge lábakon áll, állításaiból semmit nem bizonyít, ráadásul híresen oltásellenes természetgyógyász és informatikus jegyzi. Hogy juthatott át mégis a rostán, és mit tehet az átlagember, ha nem akar összezavarodni a tudományos kutatások eredményei között? - teszi fel a kérdést a 24.hu. 

Megzavarják a veleszületett immunitás bizonyos mechanizmusait az mRNS-vakcinák – olvasható egy, a Food and Chemical Toxicology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. A szerzők szerint – többek között – az a baj az oltással, hogy hatására a neurotoxikus tüskefehérje hosszabb ideig maradhat a szervezetben, így az mRNS-oltások potenciálisan növelhetik a fertőző betegségek, a neurodegeneratív károsodások és a rák kockázatát.

A kifejezetten hosszú cikk számos feltételezett biológiai útvonalat mutat be, amelyeken keresztül az mRNS károsíthatja a szervezetet, de ezeknek az oltóanyagokkal való kapcsolata a bemutatott érvek alapján teljesen spekulatív. Egyes esetekben más vakcinákhoz, régi mRNS-technológiához vagy a Covid-19 fertőzéshez kapcsolódnak, és nem a most engedélyezett mRNS-oltóanyagokhoz.A tanulmány szerzői azt írják: a kutatás során átnézték a vonatkozó szakirodalmat, és ez alapján állítják azt, amit – csakhogy valójában nem tudnak komoly szakmai cikkeket felmutatni a témában, és a szövegben nem is sikerül igazolniuk az állításaikat. Felállítanak viszont egy egyelőre igencsak gyenge lábakon álló hipotézist, amit rengeteg feltételezéssel próbálnak megtámogatni – ez egyrészt etikátlan, másrészt pedig járványhelyzetben finoman szólva is felelőtlenség.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa szerint alapvető probléma a tanulmánnyal, hogy még szakirodalmi áttekintésnek is gyenge, mert hiába állít valamit, azt még az idézett szakirodalommal sem tudja alátámasztani. „Ha van egy hipotézisünk, akkor kell lennie valamilyen kiinduló bizonyítéknak vagy indikációnak is, ami alapján elindulnak a kutatók. Ez az első nagy baj ezzel a tanulmánnyal” – mondta Kemenesi Gábor.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

24.hu