A krónikus társbetegségek és akut szervkárosodások szoros összefüggést mutatnak a Covid-19 fertőzés súlyosságával és mortalitásával - Szisztematikus áttekintés és metaanalízis

A koronavírus-járvány már az egész világot elérte, és jelenleg nincs védőoltás a kórokozóval szemben, illetve hatékony gyógyszeres terápia sem áll rendelkezésre, ezért a betegség lefolyásával és a súlyosságot befolyásoló klinikai adatokkal kapcsolatban sok kérdés merült fel.

A rendelkezésre álló, publikált adatok elemzésével kutatók több olyan jelentős klinikai jellemzőt azonosítottak, amelyek összefüggésben vannak a Covid-19 okozta betegség súlyosságával és mortalitásával. Szoros korrelációt találtak például a hipertónia, kardiovaszkuláris betegségek, krónikus veseelégtelenség és diabetes esetén: ezek az alapbetegségek nagy mértékben fokozzák a Covid-19 által okozott betegség súlyosságát. Meglepő módon krónikus májbetegség esetén nem tártak fel ilyen kapcsolatot. Ezen kívül az elemzés alapján az is elmondható, hogy az akut szívkárosodás és az akut vesekárosodás szintén növeli a halálozás kockázatát Covid-19 fertőzés esetén.

A társbetegségek miatti magas kockázatot és a szövetkárosodással kapcsolatos magas mortalitást figyelembe véve az új koronavírussal diagnosztizált betegeknél a szervfunkciókat gondosan monitorozni kell, és ezt a megközelítést az új irányelveknek is tartalmazniuk kell. További klinikai adatokra van szükség annak megállapítására, hogy szupportív terápiával csökkenthető-e a súlyos, potenciálisan halálos kimenetelű szövődmények kialakulásának gyakorisága, és további vizsgálatok szükségesek az új koronavírus-fertőzés által okozott megbetegedés kórélettani folyamatainak és ezeket kiváltó mechanizmusoknak a feltárásához.

Az új szisztematikus áttekintés alátámasztja a Covid-19 által okozott betegség súlyossága és négy, viszonylag gyakori krónikus betegség - hipertónia, kardiovaszkuláris betegségek, krónikus veseelégtelenség és diabetes - közötti szoros kapcsolatot. Bár a Covid-19 súlyosságának teljes klinikai spektruma jelenleg nem ismert, a szervkárosodással összefüggő fokozott kockázathoz számos tényező hozzájárulhat. A SARS-CoV-2 sok olyan szervet és szövetet képes megtámadni, amelyek megjelenítik felszínükön az ACE2 receptorfehérjét. Másodsorban a krónikus társbetegségek közül több olyan van, ami az immunválasz gyengítése révén az érintett szerveket és szöveteket érzékenyebbé teszi a vírusfertőzéssel szemben. Ezen kívül bizonyos antivirális szerek, mint a chloroqine, ribavirin és lopinavir/ritonavir is okozhatnak szervkárosító mellékhatásokat, illetve az akut respiratorikus distressz szindróma (ARDS) által kiváltott hypoxia fokozhatja az egyéb szervekben kialakuló károsodás mértékét. Végül pedig az egyéb kórokozók által kiváltott másodlagos fertőzések is hozzájárulhatnak az akut szervkárosodáshoz.

Ábra forrása: Xinhui Wang et al., "Comorbid Chronic Diseases and Acute Organ Injuries Are Strongly Correlated with Disease Severity and Mortality among COVID-19 Patients: A Systemic Review and Meta-Analysis,” 7. Figure

A sematikus ábrán a súlyos COVID-19 fertőzés feltételezett támadási pontjai láthatók az egyes krónikus alapbetegségek esetén és az érintett szerveken. A kék nyíl jelzi az összefüggést a meglévő krónikus alapbetegség és a COVID-19 okozta betegség súlyossága között. A piros nyíl jelzi azokat a szervi károsodásokat, melyeket COVID-19 betegeken megfigyeltek. Az ábra jelzi az ACE2 receptor jelenlétét a szerveken. ACE2: angiotenzin konvertáló enzim 2; ALT: Alanin-aminotranszferáz; AST: aszpartát-aminotranszferáz; BUN: vér karbamid nitrogén; CK-MB: kreatin kináz - MB; cTnI: Kardiális Troponin I; CVD: kardiovaszkuláris megbetegedés.

A Covid-19 fertőzések halálozásának csökkentése érdekében égető szükség van a betegség súlyosságával és a rossz prognózissal összefüggő kockázati tényezők azonosítására, ezért a társbetegségben szenvedő koronavírusos betegeket az állapotromlás fokozott kockázata miatt egy erre kijelölt osztályon kell kezelni, és a WHO vonatkozó irányelveinek megfelelően gondosan monitorozni szükséges. Ahhoz, hogy egy betegnél idejében megtörténhessenek a szükséges beavatkozások egy kedvezőbb betegséglefolyás eléréséhez, létfontosságú a rossz prognózissal összefüggő kockázati tényezők pontos értékelése. A magas kockázatú betegek azonosítása segítséget jelent az egészségügyi szolgáltatóknak a korlátozott forrásaik hatékony csoportosításában.

A súlyos Covid-19 fertőzés kialakulásának hátterében álló mechanizmusok alig ismertek, kutatók korábban azt vetették fel, hogy a már fennálló szívbetegség potenciális kockázati tényező lehet az intenzív ellátás szükségessége szempontjából SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegeknél. Ennek igazolására az új metaanalízis keretében a kutatók megvizsgálták, hogy van-e szignifikáns összefüggés a kardiovaszkuláris betegségek és/vagy hipertónia, illetve a Covid-19 által okozott betegség súlyossága között. Az elemzés feltárta, hogy a kardiovaszkuláris betegségben nem szenvedő koronavírusos betegekkel összehasonlítva a súlyos Covid-19 által okozott betegség kialakulásának a valószínűsége 3-4-szer magasabb volt hipertóniában vagy szívbetegségben szenvedő koronavírusos betegeknél (OR 2,92 és 3,84).

A Covid-19 által okozott betegség lefolyása során szövődményként – különösen a súlyos eseteknél - felléphet akut szívkárosodás (ACI), aminek szintén ismeretlen a kórélettani háttere. A kutatók a metaanalízis keretében megvizsgálták az ACI és a Covid-19 által okozott betegség súlyossága közötti összefüggést is, és azt találták, hogy a szívizom károsodást szenvedő betegeknél magasabb a halálozás, illetve a halálos kimenetelű Covid-19 eseteknél csaknem duplája volt az ACI kialakulásának kockázata.

A krónikus vesebetegség (CKD) és a súlyos Covid-19 betegség kialakulása közötti összefüggés vizsgálatakor a kutatók azt találták, hogy a CKD szoros kapcsolatban van a Covid-19 megbetegedés súlyosságával (OR: 2,22). Egy nemrégiben végzett klinikai vizsgálatban a Covid-19 fertőzésben szenvedő résztvevők 63%-ánál proteinuria volt jelen, ami károsodott vesefunkcióra utal. Az egyéb vesefunkciós paraméterek tekintetében a szérum kreatinin szintje a Covid-19 betegek 19 százalékánál, a karbamidszint 27 százalékuknál volt emelkedett, a CT-vizsgálat pedig mind a 27 koronavírusos betegnél vesekárosodást igazolt. Egy másik kutatásban 52 koronavírusos beteget vizsgáltak (20 túlélő, 32 elhalálozott), és 15 betegnél (29%) találtak akut vesefunkció csökkenést. Egy másik kutatás szerint a SARS-CoV-2-vel fertőzött betegek 15-27%-ánál akut vesekárosodás alakult ki, összességében az akut vesekárosodás aránya 50% volt a halálos kimenetelű Covid-19 esetekben és közel 9,4% a kritikus állapotú, intenzív ellátásra szoruló betegeknél.

Korábbi elemzések szerint a hipertónia és a kardiovaszkuláris betegségek összefüggésben vannak a Covid-19 által okozott betegség súlyosságával. Az új elemzés eredményei alátámasztják ezt a feltételezést, és ezen kívül felhívják a figyelmet a krónikus vesebetegség és diabetes esetén fennálló kapcsolatra. Összességében elmondható, hogy krónikus betegeknél a SARS-CoV-2 fertőzés esetén nagyobb a súlyos megbetegedés kialakulásának kockázata és esetükben magasabb mortalitás figyelhető meg, mellyel összefüggésben szervkárosodásokat észleltek. Figyelembe véve ezeket az összefüggéseket a kezelőorvosoknak és az egészségügyi szakembereknek ezeket a betegeket rendkívül gondosan kell monitorozniuk, különösen azokban az esetekben, amikor súlyos Covid-19 okozta betegség alakul ki és/vagy intenzív ellátásra van szükség.

Forrás: Xinhui Wang, Xuexian Fang, Zhaoxian Cai, et al., “Comorbid Chronic Diseases and Acute Organ Injuries Are Strongly Correlated with Disease Severity and Mortality among COVID-19 Patients: A Systemic Review and Meta-Analysis,” Research, vol. 2020, Article ID 2402961, 17 pages, 2020. https://doi.org/10.34133/2020/2402961.

Anyag lezárás dátuma: 2020. 05. 17.
A cikkszemle megjelenését a Pfizer Kft. támogatta.

 

Szerző:

PHARMINDEX Online