Meningococcus hordozás egyetemi kollégisták körében

A Neisseria meningitidis megfelelő kezelés mellett is potenciálisan életveszélyes megbetegedést okozó baktérium, amely szoros fizikai közelség esetén cseppfertőzéssel terjed. Az infekciót követően a baktérium sok esetben tünetmentesen kolonizálja a nasopharynxot, amely egyedülálló rezervoárjaként szolgál. A hordozók arányát növelik egyes szociális tényezők vagy viselkedések, például a partikon való részvétel, csókolózás, dohányzás, vagy a fizikai közelséggel járó környezetek, mint például az egyetemi kollégiumok.

Egy dél-koreai kutatócsoport kollégiumba felvett egyetemi hallgatók körében végzett kutatásban a N. meningitidis baktérium hordozók arányát, annak időbeli változását tanulmányozta. Megvizsgálták a hordozott baktériumok szerológiai besorolását, antibiotikum-érzékenységét és a pharyngealis hordozást befolyásoló tényezőket.

A prospektív megfigyeléses vizsgálatot a 2018. március–júniusra eső első szemeszter során végezték egy egyetemi kollégiumban, Incheon városában, Dél-Koreában. A kutatásba egyetemre frissen bekerült, egyazon kollégiumban lakó hallgatókat vontak be.

A diákok három viziten vettek részt: először a kollégiumba kerülés előtt, másodszor egy hónap után, harmadszor három hónap elteltével. Minden alkalommal kitöltöttek egy kérdőívet, amelyben rögzítették demográfiai adataikat, korábbi betegségeiket, szedett gyógyszereiket, esetleges aktuálisan fennálló felső légúti panaszaikat, és azokat a közelmúltbeli viselkedéseket, eseményeket vagy szokásokat, amelyek a meningococcus-hordozás szempontjából relevánsak lehetnek (külföldi utazás, klubok és szórakozóhelyek látogatása, dohányzás, alkoholfogyasztás, közös pohár- vagy cigarettahasználat, csókolózás). A viziteken mintát vettek a tonsillaris árokból és a hátsó garatfalról. A baktérium jelenlétét a mintákból tenyésztéssel és PCR-teszttel mutatták ki, a pozitív mintákkal további szerológiai vizsgálatokat végeztek.

Az első viziten 332 hallgató vett részt, többségükben (64,2%) férfiak, átlagéletkoruk 19 év volt. Az egyetemi kollégium két épületből áll, az egyikből 157, a másikból 133 elsőéves vett részt a kutatásban. Az első vizitkor – a kollégiumba költözés előtt – a hallgatók 2,7%-a (95%CI: 0,9–4,4%) volt meningococcus-hordozó. Ez az arány az első hónap végére 6,3%-ra (95% CI: 3,4–9,0%), a harmadik hónap végére 11,8%-ra (95% CI: 7,8–15,6%) emelkedett.

Az izolátumok 50%-a nem volt csoportosítható, a leggyakoribb azonosítható szerocsoport a B volt (24,1%), a H-szerocsoportot az esetek 13,8%-ában, a C-szerocsoportot 12,1%-ában detektálták.

A vizsgált populációban a meningococcus hordozással a férfi nem (kockázati arány – OR: 2,613; 95% CI: 1,145–5,961; p=0,022), és a szórakozóhelyek, klubok gyakori látogatása (OR: 3,701; 95% CI: 1,536–8,919; p=0,004) mutatott szignifikáns kapcsolatot.

A kezdetben hordozóként azonosított egyetemisták 44%-a a harmadik vizitkor is pozitív volt ugyanarra az MLST (multilokusz szekvenálás) szerinti alcsoportba tartozó baktériumra. Az első viziten negatív mintát adók 11,5%-a vált hordozóvá a harmadik hónap végére, 88,5%-uk negatív maradt. A hordozóvá válás szignifikáns kockázati tényezője e vonatkozásban is a férfi nem (OR: 3,58; 95% CI: 1,34–9,57) és a kocsmák, klubok látogatása (OR: 3,33; 95% CI: 1,39–7,94) volt, és nem befolyásolta az, hogy a hallgatók melyik kollégiumi épületben laktak. A szerocsoportok és az MLST szerinti csoportok elemzése azt mutatta, hogy az új infekciókért hat hordozó volt felelős.

A vizsgálat során invazív meningococcus betegedés nem alakult ki.

Az 58 izolátumból 42 esetben mutattak ki kultúrában is pozitivitást, és 41 esetben végeztek antibiotikum-érzékenységi vizsgálatot. Ez utóbbiak közül 26 esetben találtak csökkent penicillinérzékenységet, hét eset penicillinrezisztens volt. A csökkent érzékenységű mintákból kilenc B-szerocsoportú, öt C-szerocsoportú, és négy H-szerocsoportú volt. A többi nyolc minta nem volt csoportosítható.

A szemlézett hosszútávú vizsgálat azt mutatta, hogy a kollégiumba frissen felvett egyetemisták körében a meningococcus-hordozók aránya a kollégiumba költözést követően rövid idő alatt szignifikánsan megnőtt.

Nem tisztázott, mennyire szükséges a lakosság egyes specifikus csoportjainak meningococcus elleni oltása. Egy amerikai vizsgálat szerint az egyetemisták körében a meningococcus okozta megbetegedés nem gyakoribb, mint az átlagpopulációban, azonban a kollégistákat a nem kollégiumban lakókkal összevetve szignifikáns különbség tapasztalható.

Bár a vizsgálatban talált baktériumok a legtöbb antibiotikumra érzékenynek mutatkoztak, a minták 63,4%-ában találtak csökkent penicillinérzékenységet. Ennek súlyát az adja, hogy a penicillin az invazív meningococcus betegedés kezelésének első vonalbeli szere.

Összeségében a kollégiumba költöző egyetemisták körében az első szemeszter során szignifikánsan megnő a hordozók aránya. A meningococcus által okozott betegség kockázata miatt megfontolandó a kollégiumba költözés előtt a védőoltás felvétele.

Anyag lezárás dátuma: 2021. 06.06. 
A cikkszemlét a Pfizer Kft. támogatta.