Penicillin-rezisztencia növekedése az angliai ST-11 komplexbe tartozó W szerocsoportú invazív meningococcus törzsekben

A meningococcus törzsek között a 2-es penicillinkötő fehérjét kódoló penA gén módosulása miatti rezisztenciát és csökkent penicillin-érzékenységet mutató izolátumok előfordulása egyre gyakoribb. 2016-ban Ausztráliában azonosítottak egy módosult penA gént hordozó MenW:cc11 izolátumot, a közelmúltban pedig Angliában figyelték meg a penicillin-rezisztens, invazív menW:cc11 törzsek számának emelkedését. Egy új kutatásban ez utóbbi megoszlását vizsgálták.

A Neisseria meningitidis az invazív meningococcus betegség (IMD) okozója, ami meningitis és/vagy septicaemia formájában is megjelenhet. Az IMD halálozási gyakorisága a fejlett országokban még a megfelelő antibiotikumkezelés korai elindítása mellett is 5-10% körüli. Angliában IMD gyanújával diagnosztizált betegeknek a kórházi felvétel előtt penicillint adnak, valamint magas IMD-kockázatú betegeknél, például terminális komplementhiányban is penicillint alkalmaznak hosszú távú profilaxis céljára. A magas szintű penicillin-rezisztencia (MIC 2-256 mg/l) a meningococcusok között ritkán fordul elő, és kiváltó oka a béta-laktamáz enzim termelődése.

A meningococcus törzseket a poliszacharid kapszula összetétele alapján különböző szerocsoportokba sorolják, amelyek közül hat (A, B, C, W, X és Y) felelős az IMD esetek többségéért. Az IMD szerocsoport-megoszlása földrajzilag változó, Angliában és Európában a B-szerocsoport által okozott meningococcus-betegség a leggyakoribb. Az A, C, W és Y szerocsoportok megelőzésére engedélyezett vakcinák konjugált poliszacharid típusúak, a menB-megbetegedés elleniek pedig rekombináns fehérje alapúak.

A 21. század előtt a W-szerocsoportú meningococcus (menW) által okozott megbetegedések globális előfordulási gyakorisága viszonylag alacsony volt, csupán néhány, főként sporadikus eset fordult elő. A 2000-es Hadzs zarándoklat utáni IMD-járvány óta azonban a menW fertőzés jelentős globális kórokozóvá lépett elő, főként a hipervirulens ST-11 komplex elterjedésének következtében.

Két fő MenW:cc11 vonal létezik, a dél-afrikai törzs vonala, ami az után a törzs után kapta a nevét, amely a 2000-es évek elején Dél-Afrika egyes részein a menW-megbetegedések gyakoriságának növekedéséért volt felelős, illetve a Hadzs törzs vonal, ami a Hadzs járványt okozó törzs után kapta a nevét. 2009 óta az Egyesült Királyságban a menW:cc11 megbetegedések számának emelkedését észlelték, amit a dél-afrikai törzs egyik leszármazottja okozott, illetve egy másik vírustörzs, ami Angliában jelent meg 2013-ban. A dél-afrikai alágból származó két angliai törzs azóta Európában, Ausztráliában és Kanadában is elterjedt. 2016-ban Ausztráliában beszámoltak az eredeti angliai törzs penicillin-rezisztens csoportjának megjelenéséről, amely penicillin-rezisztens (MICs ≥ 0,5 mg/l) és csökkent penicillin-érzékenységű izolátumokat (MIC 0,12–0,25 mg/l) tartalmazott. A genomvizsgálat feltárta, hogy ebben a csoportban megtalálhatóak voltak Franciaországból, Svédországból, Hollandiából és Angliából származó izolátumok. Mindegyik hordozta a penA 9-es allélt, ami a meningococcusok körében a csökkent penicillin-érzékenységgel van összefüggésben és amelyről transzformációs kísérletekben igazolták, hogy a penicillin MIC értékek 4-szeres emelkedését váltja ki.

2018-ban az angol népegészségügyi intézet meningococcus referenciaosztálya feljegyezte a penicillin-rezisztens (MIC > 0,25 mg/l) MenW:cc11 izolátumok számának emelkedését. Kutatók azt vizsgálták, hogy milyen a csökkent penicillin-érzékenység/rezisztencia megoszlása az angliai MenW:cc11 törzsek körében, illetve célul tűzték ki a közeli rokonságban lévő izolátumok azonosítását a PubMLST Neisseria adatbázisban.

A 2010 júliusa és 2019 augusztusa között gyűjtött 897 angol invazív MenW:cc11 törzs közül standard adagolásnál (PenS; MIC = 0,004–0,064 mg/l) 716 volt penicillin-érzékeny (79,8%), fokozott expozíciónál (PenI; MIC = 0,094–0,25 mg/l) 156 volt penicillin-érzékeny (17.4%) és 25 volt penicillin-rezisztens (2.8%) (PenR; MIC = 0,38–0,75 mg/l). A legjelentősebb, penicillin-rezisztenciával összefüggő MenW:cc11 alágnak, az ausztráliai bizonyult, 122 genomból állt, beleértve azokat, amelyeket 2016-ban Franciaországban (n=2), Hollandiában (n=1) és Angliában (n=1) izoláltak. A 25 penicillin-rezisztens izolátum közül 12-t 2018-ban azonosítottak, további 5-öt pedig 2019 első nyolc hónapjában.

Amellett, hogy IMD gyanúja esetén a penicillin az első vonalbeli kezelés, gyakran alkalmazzák profilaxis céljából is olyan egyéneknél, akik terminális komplementhiányban szenvednek és fokozott náluk az IMD kialakulásának kockázata. Ezeknél a betegeknél javallott a meningococcus elleni vakcináció is, bár ezek hatásossága terminális komplementhiányban nem ismert és beszámoltak már IMD esetekről. A penicillin-rezisztens törzsekről ismert, hogy hatástalanná teszik a profilaktikus kezeléseket, és az invazív MenW:cc11 izolátumok körében megfigyelt fokozódó rezisztenciát figyelembe véve ezek a MenW:cc11 törzsek különös aggodalomra adnak okot ebben a sérülékeny csoportban.

Összefoglalásként elmondható, hogy a kutatók azonosították az Ausztráliában 2016-ban megfigyelt penicillin-rezisztens MenW:cc11 csoport további nemzetközi terjedését, valamint egy új és terjedőben lévő penicillin-rezisztens csoport megjelenését. Az angliai invazív törzseket tartalmazó MenW:cc11 alág mindkét csoportjára alacsonyabb penicillin érzékenység és rezisztencia jellemző, melyek a  penA9 és a penA 14-es allélekkel vannak összefüggésben. A kutatás során a penicillin-rezisztens MenW:cc11 izolátumokból más penA alléleket is azonosítottak: a penA 540-es allélt, a penA 435-ös allélt és a penA 171-es allélt. Az ezekből az alágakból származó törzsek nagy részét 2016 után azonosították, majd később gyakoribbá váltak, ami arra utal, hogy a MenW:cc11 izolátumokban észlelt penicillin-rezisztencia idővel erősödhet. A megfigyelések alapján elmondható, hogy a meningococcus populáció folyamatos antibiotikum rezisztenciájának surveillance-e és az említett törzsnek a gondos monitorozása létfontosságú a sikeres kemoprofilaktikus kezelések fenntartásához.

Anyag lezárás dátuma: 2021. május 31.
A cikkszemlét a Pfizer Kft. támogatta