Egyre több rendelőben asszisztens helyett már az Erodium Orvosi Betegirányító Rendszer hívja be a betegeket. Mesélne a kezdetekről?
Amivel minden háziorvosi praxis küzd, az az, hogy nincs mindenre anyagi háttér, például recepciósra, asszisztensre, nem is beszélve a tárgyi szükségletekről. Éppen ezért sok esetben maga az orvos látja el egyszerre több ember feladatait. Ezen akartunk valahogy enyhíteni. 2013-ban kezdtük el a fejlesztést. Olyan szolgáltatást terveztünk nyújtani, ami amellett, hogy megkönnyíti a háziorvosok munkáját, a betegek életét is egyszerűbbé teszi. Azóta sem tudok hasonlóan komplex fejlesztésről.
Mivel több ez, mint egy sorszámosztó?
Innovatív szemléletű vagyok, próbálom a XXI. század lehetőségeit kihasználni arra, hogy a mindennapi munka kicsit egyszerűbb, észszerűbb, minőségibb legyen. Ha pedig van szakterület, ami fejlesztésre szorul, az a háziorvoslás, egy háziorvosi rendelőben ugyanis egy nap akár száz beteg is megfordulhat. Vannak köztük sürgős esetek, más előzetes időpontfoglalással érkezik, de járványos időszakban előre kell vennünk a várandósokat, gyerekorvosnál a csecsemőket, és még sorolhatnám. Közben van, hogy megtelik a folyosó, cseng a telefon receptért vagy időpontért, előttem pedig ott ül a beteg, aki segítséget vár. Ezt a nem túl ideális, olykor szinte kezelhetetlen helyzetet akartuk megoldani.
Sikerült?
Több szempontból is. A rendszer már bejelentkezéskor előre sorolja azokat, akiket említettem, így számukra jelentősen csökkent a várakozási idő. Másik előnye, hogy –szemben a sok helyen bevett gyakorlattal – privát elérést biztosít. Sok háziorvos ugyanis úgy igyekszik enyhíteni a leterheltségen, hogy a személyes találkozók helyett e-mailen, viberen, messengeren kommunikál a betegeivel, ami GDPR szempontból eléggé aggályos, hiszen ezzel a betegek leletei, egészségügyi adatai akár illetéktelenek számára is elérhetővé válhatnak. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy minden beteg bejelentkező kártyájához saját, jelszóval védett webfiókot rendeltünk, ami egy biztonságos, védett csatornát biztosít az orvos-beteg kommunikációhoz. A páciens ebben rögzítheti az egészségügyi adatait is, például vérnyomás- és vércukor-értékeket, alvási és fejfájásnaplót, oxigén-szaturációt vagy az aktuális testsúlyát, de panaszokat, tüneteket is felvihet, illetve hogy miért érkezett a rendelésre. Ezzel magának és az orvosának is rengeteg időt megspórolhat, ráadásul a behívási sorrendet is segít felállítani, hiszen kiderül, kinek sürgős a vizsgálat, és ki az, aki többet tudna várni. A kártya előnye még, hogy a rendelőbe érkezéskor a betegek bejelentkezését is leegyszerűsíti, hiszen egyetlen mozdulattal azonosítani tudják magukat, még mielőtt belépnek az orvoshoz.
Hány praxis használja a rendszert?
Nagyjából háromszáz, de célom, hogy még minimum ugyanennyiben felállítsák, hiszen ez nagyban megkönnyítené az ellátást. A gond ugye az, hogy a rendelőknek a terminált és a beszerelést is a meglévő büdzséjükből kell fedezniük, ez pedig a jelenlegi pénzügyi helyzetben nyilván nem könnyű, még ha a befektetett pénz munkaórában meg is térül.
Vannak további fejlesztési tervei?
Azok mindig vannak. Ráadásul már háromszáz orvos fejleszti a rendszert, hiszen nagyjából valamennyi felhasználónak vannak ötletei. Most egy digitális asszisztencián és szűrési terven gondolkozom, mert ezekkel még több adminisztrációs terhet le tudnánk venni az orvosok válláról. De ezek egyelőre még csak tervek.
Szűréseket már most is végeznek a háziorvosok, bár nyilván korlátozott idejük jut rá. Ön hogy oldja ezt meg a praxisában?
Igyekszem nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre, ezért az önkormányzattal együttműködve évek óta rendszeres kampányszűréseket tartunk itt, Verőcén. Amit el lehet végezni a rendelőben, azt megcsináljuk helyben, de időnként szűrőbuszokat is kihívunk. Egy-egy ilyen szűrés alkalmával kardiológus, reumatológus, radiológus, nőgyógyász vagy bőrgyógyász végzi el a megfelelő vizsgálatokat.
