Nulla százalékos gyógyszeráfa: mit jelent a betegnek, és mire kell figyelnie a gyógyszertárnak?

Nem a recept megléte dönti el az adókulcsot

2026. szeptember 1-jétől nulla százalékos áfa vonatkozik a kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekre, valamint a humán gyógyászati célú magisztrális készítményekre. A változás az érintett gyógyszerek nagy- és kiskereskedelmi értékesítését egyaránt érinti.

A gyári készítményeknél az adókulcs szempontjából a forgalomba hozatali engedély szerinti osztályozás az irányadó. Nem az számít tehát, hogy a beteg felmutat-e receptet, hanem az, hogy az adott gyógyszer hivatalosan orvosi rendelvényhez kötött-e. A vény nélkül kiadható készítmények nem kerülnek a nulla százalékos körbe pusztán azért, mert az orvos a társadalombiztosítási támogatás igénybevételéhez vényen rendeli őket.

A vénykötelesség és a támogatottság ezért két külön kérdés. A támogatás hiánya önmagában nem zárja ki a nulla százalékos adómértéket, ahogyan a támogatás megléte sem alapozza meg azt. A terméktörzsek ellenőrzésénél különös figyelmet igényelhetnek azok a készítmények, amelyek eltérő kiszerelései különböző kiadhatósági kategóriába tartoznak. Az RSM szakértői elemzése ezt önálló hibaforrásként emeli ki.nav.gov+1

Miért nem öt százalék az árcsökkenés?

Az öt százalékos áfa megszüntetése változatlan nettó ár mellett sem pontosan öt százalékkal csökkenti a korábbi bruttó árat. Ennek oka, hogy az adó a nettó árra rakódik, miközben az árcsökkenést a már adót is tartalmazó összeghez viszonyítjuk.

Egyszerű szemléltető példával: egy nettó 10 000 forintos készítmény korábbi, öt százalékos áfával számított ára 10 500 forint volt. Nulla százalékos adómértékkel, változatlan nettó ár esetén 10 000 forint az ára. Az 500 forintos különbség a korábbi bruttó összeghez képest körülbelül 4,76 százalékos mérséklődés.

Ez azonban nem minden beteg számára használható közvetlen megtakarítási képletként. A támogatott készítményeknél a ténylegesen fizetendő térítési díjat a támogatási feltételek is befolyásolják, ezért a változás készítményenként eltérhet. A gyógyszertári tájékoztatásban az adott termék aktuális térítési díjából érdemes kiindulni, nem egy általános százalékos ígéretből.

A magisztrális gyógyszereknél más a választóvonal

A humán gyógyászati célú magisztrális készítményekre a nulla százalékos áfa attól függetlenül alkalmazandó, hogy vénykötelesek-e. A NAV tájékoztatója szerint a kedvezmény a gyógyszer elkészítéséhez kapcsolódó készítési díjra is kiterjed, mivel az a gyógyszerértékesítés járulékos költsége.

Nem minden gyógyszertárban készített termék tartozik azonban ebbe a körbe. A kozmetikai és az állategészségügyi célú magisztrális készítményekre 27 százalékos adómérték vonatkozik. A helyes adókulcs meghatározásához ezért a készítmény rendeltetését is figyelembe kell venni; önmagában a gyógyszertári előállítás nem jogosít nulla százalékos áfa alkalmazására.

Nulla százalékos adómérték, nem adómentesség

Bár a köznyelv gyakran áfamentességként írja le a változást, adójogi szempontból a nullakulcs a pontos megjelölés. Az érintett értékesítések továbbra is az áfa hatálya alá tartozó, adólevonási joggal járó ügyletek. Ez lényeges különbség az adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységekhez képest.

A változás tehát önmagában nem szünteti meg és nem korlátozza a kapcsolódó beszerzések áfájának levonására való jogosultságot. A korábban öt százalékos áfával beszerzett készletek és a későbbi, nulla százalékos értékesítés kapcsolatát sem célszerű az adómentes tevékenység szabályaival összekeverni. Az RSM elemzése szerint a készletkezelési és nyilvántartási rendszerek hibás beállítása az átállás egyik fontos kockázata.

A pénztárgépen sem mindegy, hová kerül a forgalom

A NAV külön tájékoztatót adott ki az érintett értékesítések pénztárgépi rögzítéséről. Hagyományos online pénztárgép használatakor a nulla százalékos gyógyszerértékesítést az „E” jelű áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtőbe kell rögzíteni. Ennek oka, hogy ezeknek a pénztárgépeknek nincs külön áfagyűjtőjük a nulla százalékos adómértékű ügyletekhez.

E-pénztárgépnél ezzel szemben az „N” jelű forgalmi gyűjtőt kell használni. A két rendszer eltérő jelölése miatt a helyi beállítások és a munkatársaknak adott belső útmutatók egyezését is indokolt ellenőrizni. Az online pénztárgép konkrét forgalmi gyűjtőiről a felhasználói leírás, a forgalmazó vagy a szerviz adhat tájékoztatást.

Régi ügylet, új számla: a dátum önmagában nem elég

Az alkalmazandó adókulcsot nem lehet kizárólag a számla kiállításának napja alapján meghatározni. A NAV szerint főszabályként az áfatörvény szerinti teljesítési időpont irányadó; előlegnél, közösségi beszerzésnél és importnál az adómegállapítás időpontjára vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni.

Külön körültekintést igényelnek a szeptember előtti ügyletek utólagos árkorrekciói, helyesbítő számlái és az áthúzódó elszámolások. Egy korábbi értékesítés későbbi módosítása nem kezelhető automatikusan új, nulla százalékos ügyletként pusztán azért, mert a korrekciós bizonylat már a változás után készül. Az összetett esetekben az eredeti teljesítés és a módosítás tartalmának egyedi vizsgálata szükséges.

Mit érdemes tisztázni a beteggel?

A tára mellett három különbség közérthető elmagyarázása segítheti leginkább a tájékozódást: a receptre rendelés nem azonos a vényköteles besorolással; a nulla százalékos áfa nem azonos a társadalombiztosítási támogatással; az adókulcs csökkenése pedig nem jelent minden készítménynél azonos mértékű térítésidíj-változást. A beteg számára ezért a saját gyógyszerének aktuális ára és támogatása a mérvadó.

A gyógyszertár oldalán ugyanezekhez a különbségekhez kapcsolódik a termékbesorolás, a magisztrális díjak kezelése és a megfelelő bizonylatolás. A gyakorlati feladat így nem csupán egy adókulcs átállítása, hanem annak biztosítása, hogy a terméktörzs, a pénztárgép és a betegnek adott tájékoztatás ugyanazokat a szabályokat kövesse.