A SARM-ok árnyoldala: a növekedési hormon hatás és a malignus sejtburjánzás orvosszakmai megközelítése
E cikk célja, hogy tisztázza a SARM-okkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket, valamint bemutassa a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat a klinikai kockázatokról és a lehetséges mellékhatásokról.
A SARM-ok és a növekedési hormon (GH) közötti különbség
Az utóbbi években a szelektív androgén receptor modulátorok (SARM-ok) egyre szélesebb körben jelentek meg a sportolók és testépítők körében, „biztonságosabb” alternatívaként az anabolikus szteroidokhoz képest. Gyakran találkozni azonban tévhitekkel az internetes fórumokon, például azzal az állítással, hogy a SARM-ok növekedési hormont (GH) tartalmaznak. Ez tudományosan megalapozatlan (Solomon et al., 2019).
SARM-ok
A molekulák az androgén receptorhoz (AR) kötődnek szelektív módon, elsősorban a csont- és izomszövetekben. Ezzel anabolikus hatásokat váltanak ki (izomtömeg, csontsűrűség növekedése), miközben igyekeznek minimalizálni a klasszikus szteroidokra jellemző mellékhatásokat. A legismertebb, vizsgált vegyületek közé tartozik az ostarine/enobosarm (MK-2866, GTx-024) és az LGD-4033 (ligandrol). Fontos megjegyezni, hogy a szelektív hatásmechanizmus és a hosszú távú biztonságosság még aktív kutatás tárgyát képezi (NCBI PubChem; Solomon et al., 2019).
Növekedési hormon (GH)
Egy peptidhormon, melyet az agyalapi mirigy elülső lebenye termel. Hatásai főként a májban képződő IGF-1 közvetítésével valósulnak meg. Szerepe van a növekedésben, a fehérjeszintézisben és a regenerációban. A GH alkalmazásának klinikai indikációi szigorúan behatároltak (pl. GH-hiány, HIV-hez társuló cachexia - súlyvesztés, izomsorvadás), nem orvosi felügyelet melletti alkalmazása pedig doppingnak minősül és számos súlyos mellékhatással járhat (pl. akromegália, ízületi panaszok, inzulinrezisztencia) (AACE/ACE, 2019).
Hatásmechanizmusok közötti különbség
A két hatásmechanizmus élesen eltér, a SARM-használat tehát semmilyen módon nem a GH-szint fokozásán keresztül fejti ki hatását (Solomon et al., 2019).
A „káros sejtburjánzás” és a valós biztonsági kockázatok
A laikus szóhasználatban gyakran megjelenő „káros sejtburjánzás” kifejezés általában a daganatos folyamatokra utal. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a SARM-ok közvetlenül karcinogének lennének. Ugyanakkor több élettani sajátosság miatt felmerülhetnek elméleti kockázatok, amelyek indokolják az óvatosságot.
Hepatotoxicitás
Esettanulmányok és kisebb klinikai sorozatok dokumentálták, hogy a SARM-használathoz társulhat májenzim-emelkedés (AST, ALT), egyes esetekben akár akut májelégtelenség is (Habeb, et al. 2025). Bár a legtöbb eset reverzibilis volt, ismételt májkárosodás hosszú távon hozzájárulhat fibrózisos, esetleg carcinogen folyamatokhoz – de direkt humán bizonyíték hepatocelluláris karcinómára nincs.
Prosztatahatások
Állatkísérletek alapján a SARM-ok kisebb mértékben, de stimulálhatják a prosztatát. Humán vizsgálatokban, például a Dalton és mtsai (2011) által végzett, randomizált kontrollált vizsgálatban az enobosarm nem okozott klinikailag jelentős prosztata-volumen növekedést rövid távon, ám elméletileg fennáll a prosztatarák kialakulásának vagy progressziójának kockázata, hiszen a prosztatarákos sejtek androgén-receptoron keresztül reagálhatnak.Hosszú távon ezért indokolt a monitorozás.
Lipidprofil és metabolikus hatások
Több vizsgálatban, például a Solomon et al. (2019) által összefoglalt kutatások szerint, a LGD-4033 alkalmazásakor csökkent HDL-koleszterin szinteket figyeltek meg, ami kardiovaszkuláris rizikót jelenthet.
Ismeretlen, hosszú távú következmények
A legtöbb humán vizsgálat rövid időtartamú, az interneten kapható, SARM-okat tartalmazni vélt termékek pedig gyakran hamisak vagy szennyezettek. Van Wagoner et al. (2017) vizsgálata szerint 44 elemzett termékből csak 23 (52%) tartalmazta a címkén megjelölt hatóanyagot, 25% egyáltalán nem tartalmazott SARM-ot, 59% pedig más, nem deklarált vegyületeket is tartalmazott. Ez az arány már önmagában is növeli a toxicitás és az ismeretlen mellékhatások előfordulásának kockázatát!
Klinikai gyakorlat és orvosi tanácsadás
Az orvosok számára kulcsfontosságú, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a SARM-használat rizikóiról. Konzultáció során a sportolók és páciensek számára a következő szempontok hangsúlyozandók:
- Tájékoztatás: világosan különítsük el a növekedési hormont és a SARM-okat, és magyarázzuk el, miért téves a kettő összemosása (Solomon et al., 2019).
- Laborvizsgálatok: SARM-használat gyanúja esetén indokolt a májenzimek (AST, ALT) és lipidprofil rendszeres követése (Habeb et al., 2025; Solomon et al., 2019).
- Prosztata-monitorozás: férfiaknál érdemes figyelni az esetleges urológiai tünetekre és PSA ellenőrzésre, bár a klinikai vizsgálatokban rövid távon nem észleltek jelentős prosztata-volumen változást (Dalton et al., 2011).
- Hosszú távú bizonytalanság: világossá kell tenni, hogy a hosszú távú humán biztonságossági adatok hiányosak, és az interneten kapható termékek különösen kockázatosak, mivel gyakran hamisak vagy szennyezettek (Solomon et al., 2019; Van Wagoner et al., 2017).
Összegzés
A SARM-ok nem tartalmaznak növekedési hormont, és a GH-tól eltérő módon, az androgén receptorokon keresztül fejtik ki anabolikus hatásukat (Solomon et al., 2019). Bár közvetlen karcinogenitásra nincs bizonyíték, a dokumentált mellékhatások – különösen a hepatotoxicitás, a lipidprofil kedvezőtlen változásai és az androgén receptorokra érzékeny szövetek lehetséges stimulációja – jelentős orvosi figyelmet indokolnak (Habeb et al., 2025; Dalton et al., 2011; Solomon et al., 2019).
A nem felügyelt SARM-használat komoly egészségügyi veszélyt rejt, mivel az interneten kapható termékek gyakran hamisak vagy szennyezettek. A szakmai közösség felelőssége, hogy hiteles információval lássa el a nyilvánosságot, ellensúlyozva az interneten terjedő téves hiedelmeket (Solomon et al., 2019; Van Wagoner et al., 2017).
Irodalomjegyzék:
American Association of Clinical Endocrinologists and American College of Endocrinology (AACE/ACE). (2019). Guidelines for Management of Growth Hormone Deficiency in Adults and Patients Transitioning from Pediatric to Adult Care. Endocrine Practice, 25(12), 1191-1232. https://pro.aace.com/clinical-guidance/2019-clinical-practice-guideline-management-growth-hormone-deficiency-adults
Habeb B, Valdes O, Khair S, Thomson ES. Silent Threats to the Liver: Acute Hepatotoxicity Attributed to Selective Androgen Receptor Modulators (SARMs). Cureus. 2025 Jun 7;17(6):e85500. doi: 10.7759/cureus.85500. PMID: 40625511; PMCID: PMC12230875. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12230875/
Dalton, J. T., Barnette, K. G., Bohl, C. E., Hancock, M. L., Rodriguez, D., Dodson, S. T., ... & Steiner, M. S. (2011). The selective androgen receptor modulator GTx-024 (enobosarm) improves lean body mass and physical function in healthy elderly men and postmenopausal women: results of a double-blind, placebo-controlled phase II trial. Journal of Cachexia, Sarcopenia and Muscle, 2(3), 153-161. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22031847/
National Center for Biotechnology Information (NCBI). PubChem Compound Database. Ostarine és LGD-4033 adatlapok.
Solomon, Z. J., Lozano, D. G., & Maletis, M. (2019). Selective androgen receptor modulators: The future of androgen-based therapeutics? Journal of the American Academy of Orthopaedic Surgeons, 27(6), e284-e290. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30503797/
Van Wagoner, R. M., Eichner, A., Bhasin, S., Deuster, P. A., & Eichner, D. (2017). Chemical composition and labeling of substances marketed as selective androgen receptor modulators and sold via the internet. JAMA, 318(20), 2004-2010. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29183075/