Probiotikus készítmények és gyomor-bélrendszeri betegségek gyermekkorban: narratív áttekintés
A narratív áttekintés 39 randomizált, kontrollált vizsgálat eredményeit elemezte, és az egyetlen mikroorganizmust tartalmazó, illetve kombinált probiotikus készítmények hatását hasonlította össze 18 éves vagy fiatalabb, gastrointestinalis betegségben szenvedő gyermekek körében.
A gastrointestinalis betegségek gyermekkorban gyakoriak, a funkcionális gastrointestinalis kórképek előfordulása csecsemő- és kisdedkorban 27–40,5%, 4–18 éves korban 9,9–27,5% közötti. A bélmikrobiota összetételének zavara több gastrointestinalis állapottal összefüggésbe hozható, ugyanakkor a dysbiosis mintázatai földrajzi régiónként és életkoronként változnak. A probiotikumok alkalmazásának indoka, hogy megfelelő mennyiségben adva kedvezően befolyásolhatják a gazdaszervezet mikrobiális egyensúlyát.
A szerzők PubMed- és ClinicalTrials.gov-keresést végeztek az adatbázisok indulásától 2022. július 24-éig. Angol nyelvű, lektorált folyóiratban megjelent randomizált kontrollált vizsgálatokat vontak be, amelyekben 18 éves vagy fiatalabb, gastrointestinalis betegségben érintett gyermekek kaptak egyedi vagy több törzset tartalmazó probiotikus készítményt. A keresés során 1320 közleményt azonosítottak, majd a duplikátumok eltávolítása és a többlépcsős kiválasztás után 39 vizsgálat került az összefoglalóba: 25 az egyetlen mikroorganizmust tartalmazó, 14 pedig a kombinált probiotikumokat értékelte.
Egyedi probiotikumok: többnyire kedvező, de nem egységes eredmények
Az egyedi mikroorganizmust tartalmazó készítményeket vizsgáló 25 tanulmányból 22-ben találtak legalább egy statisztikailag szignifikáns kedvező eredményt a placebóhoz képest. Három tanulmányban nem igazolódott szignifikáns előny. A pozitív eredmények ugyanakkor különböző betegségekre, eltérő mikrobiális törzsekre és végpontokra vonatkoztak, ezért ezek nem értelmezhetők valamennyi probiotikumra vagy valamennyi gyermekgyógyászati gastrointestinalis indikációra kiterjeszthetően.
A necrotizáló enterocolitis (NEC) megelőzésével kapcsolatos eredmények ellentmondásosak voltak. Egy vizsgálatban a Lactobacillus reuteri DSM 17938 alkalmazása csökkenthette a NEC gyakoriságát szoptatott csecsemőkben. A Saccharomyces boulardii adása mellett egy másik vizsgálatban mérséklődött a táplálási intolerancia és a klinikai szepszis előfordulása, de a NEC, illetve a halálozás incidenciája nem csökkent szignifikánsan nagyon alacsony születési súlyú újszülöttek körében. Egy Lactobacillus sporogenes vizsgálatban szintén a táplálási intolerancia csökkenését észlelték, a NEC és a halálozás tekintetében azonban nem volt különbség a csoportok között.
Akut gastroenteritisben és akut diarrhoeában több törzs esetében rövidebb betegségidőt vagy kedvezőbb tüneti eredményeket írtak le. A Lactobacillus reuteri DSM 17938 csökkentette az akut diarrhoea gyakoriságát, időtartamát és kiújulási arányát egy vizsgálatban. A Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) alkalmazása akut diarrhoeában rövidebb hasmenéses időszakkal, kevesebb elhúzódó lefolyással és korábbi kórházi elbocsátással társult. Fiatal, akut gastroenteritisben szenvedő gyermekeknél az LGG önmagában, valamint smectittel kombinálva egyaránt hatásosnak bizonyult, a kombináció ugyanakkor nem nyújtott egyértelmű többletelőnyt.
Funkcionális gastrointestinalis panaszok esetében az LGG több vizsgálatban csökkentette az irritábilis bél szindrómához vagy funkcionális hasi fájdalomhoz társuló hasi fájdalom gyakoriságát és súlyosságát. Egy másik, gyermekkori irritábilis bél szindrómában végzett vizsgálatban azonban az LGG javította ugyan a hasi distensiót, de hasi fájdalom tekintetében nem bizonyult jobbnak a placebónál. Csecsemők funkcionális krónikus székrekedésében a Lactobacillus reuteri DSM 17938 növelte a székletürítések gyakoriságát, a széklet állagában azonban nem hozott javulást, és vigasztalhatatlan sírásos epizódokat is jelentettek.
Klinikai alkalmazáskor a készítmény pontos azonosítása alapvető
A hatásosság nem a „probiotikum” kategóriához általában, hanem fajhoz, törzshöz, dózishoz, az alkalmazás időtartamához és a beteg klinikai sajátosságaihoz kötődik. Egyes mechanizmusok fajokon vagy nemzetségeken átívelhetnek, mások kizárólag meghatározott törzsekre jellemzőek, vagy több törzs kölcsönhatását igényelhetik. A probiotikumok élő mikroorganizmusok; a szerzők szerint a hatás eléréséhez megfelelő dózis szükséges, ugyanakkor a magasabb dózis nem feltétlenül javítja a bélkolonizációt.
Koraszülötteknél különös körültekintés indokolt. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2021-es állásfoglalása óvatosságra int, különösen extrém alacsony születési súly esetén. Ennek okai közé tartozik a bizonyítékok heterogenitása, a különböző törzsek eltérő alkalmazása, a gyógyszerészeti minőségű termékek korlátozott elérhetősége és az elégtelen biztonságossági adatok. Korai újszülöttekben fertőzés, morbiditás, ritkán probiotikus szepszis is előfordulhat; egyes készítmények D-laktát-acidosissal, allergiás reakciókkal vagy antibiotikumrezisztencia-gének átadásának lehetőségével is összefügghetnek.
A szerzők a készítmény törzsszintű azonosíthatóságát, minőségét és tisztaságát a kutatásban és a klinikai alkalmazásban egyaránt lényegesnek tartják. Az áttekintés végkövetkeztetése szerint sem az egyedi, sem a kombinált probiotikumok fölénye nem állapítható meg; ezt nagyobb, közvetlen összehasonlító vizsgálatoknak kell tisztázniuk.
Forrás: Siddiqui A, Haider R, Aaqil SI, et al. Probiotic formulations and gastro-intestinal diseases in the paediatric population: a narrative review. Annals of Medicine & Surgery. 2024;86:2836–2847. doi:10.1097/MS9.0000000000002007.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
