Daganatos megbetegedések kockázata 2-es típusú diabétesz esetén: nem és daganattípus szerinti elemzés
Egy dán népességszintű vizsgálat a 2-es típusú diabétesszel élő és a diabéteszben nem érintett felnőttek körében hasonlította össze az új daganatos megbetegedések előfordulását. A kutatók nemenként és daganattípusonként is elemezték az 1996 és 2022 közötti adatokat.
Dán országos adatok 27 év távlatában
Az Európai Diabétesz Társaság (EASD) milánói éves kongresszusán bemutatott kutatás Dánia teljes felnőtt népességének országos egészségügyi regisztereire támaszkodott. A legalább 18 éves résztvevőknél diagnosztizált új daganatos megbetegedéseket vizsgálták 1996 és 2022 között, különválasztva az elhízással összefüggőnek minősített és az egyéb daganatokat.
A résztvevőket a 2-es típusú diabétesz diagnózisáig a diabéteszben nem érintett csoportba sorolták, ezt követően pedig a diabéteszes csoportba. A követés a 18. életév betöltésekor, a Dániába történő bevándorláskor vagy 1996. január 1-jén kezdődött – ezek közül a legkésőbbi időpontban. Az első daganat diagnózisáig, a kivándorlásig, a halálig vagy 2022. december 31-ig tartott.
A 27 éves követés során 75 540 első daganatos megbetegedést azonosítottak a 2-es típusú diabétesszel élők, és 635 323-at a diabéteszben nem érintettek körében. A vizsgálat a két csoport daganatos incidenciájának eltérését és annak időbeli változását írta le.
Növekvő incidenciakülönbség
2010–2022-ben az összes daganat incidenciája a 2-es típusú diabétesszel élő férfiaknál 12%-kal, a nőknél 22%-kal volt magasabb, mint az azonos nemű, diabéteszben nem érintett személyeknél. Az 1996–2009-es időszakban a megfelelő különbségek 9% és 15% voltak. A relatív incidenciatöbblet tehát mindkét nemnél nőtt a két időszak között.
A tanulmány szerint a daganatos incidencia a 2-es típusú diabétesszel élők körében nagyobb mértékben emelkedett, mint a diabéteszben nem érintetteknél. A különbség növekedéséhez nagyrészt az elhízással összefüggőnek minősített daganatok járultak hozzá. Az összesített mutató mellett azonban lényegesek az egyes daganattípusok adatai is: az eltérések mértéke és iránya nem volt egységes.
Az elhízással összefüggő daganatok
Az elhízással összefüggőnek minősített daganatok incidenciája 2010–2022-ben a diabéteszes férfiaknál 45%-kal, a diabéteszes nőknél 30%-kal haladta meg a diabéteszben nem érintettekét. Az 1996–2009-es időszakban a megfelelő különbségek 34% és 23% voltak. Ebben a daganatcsoportban tehát mindkét nemnél nagyobb eltérést mértek a későbbi időszakban.
A menopauza utáni emlőrák incidenciája 2010–2022-ben 8%-kal magasabb volt a 2-es típusú diabétesszel élő nőknél. A vastag- és végbélráknál ugyanezen időszakban a férfiaknál 17%-os, a nőknél 14%-os incidenciatöbbletet találtak. A tanulmány az emlőrákot a nők leggyakoribb daganataként, a vastag- és végbélrákot pedig mindkét nemnél a harmadik leggyakoribb daganatként említi.
Eltérő mintázat más daganatoknál
Az elhízással összefüggőnek nem minősített gyakori daganatok eredményei különböztek egymástól. A prosztatarák incidenciája 2010–2022-ben 19%-kal alacsonyabb volt a 2-es típusú diabétesszel élő férfiaknál, mint a diabéteszben nem érintetteknél. A forrás szerint a prosztatarák a férfiak leggyakoribb daganata. Az összesített daganatos incidenciatöbblet így nem jelent minden daganattípusra kiterjedő emelkedést.
A tüdőrák incidenciája ugyanebben az időszakban a diabéteszes férfiaknál 23%-kal, a nőknél 25%-kal volt magasabb. A nőknél a két csoport közötti eltérés iránya is megváltozott: 1996–2009-ben a diabéteszesek tüdőrák-incidenciája 12%-kal alacsonyabb, 2010–2022-ben viszont 25%-kal magasabb volt, mint a diabéteszben nem érintetteké. A közlemény a tüdőrákot mindkét nemnél a második leggyakoribb daganatként írja le.
Az eredmények értelmezésének korlátai
A kutatók hangsúlyozták: a vizsgálatot az incidenciakülönbségek leírására tervezték, nem annak eldöntésére, hogy maga a 2-es típusú diabétesz okozza-e a különbségeket. A testsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás lehetséges szerepének értékelése nem tartozott a vizsgálat céljai közé.
Az „elhízással összefüggő” megjelölés a daganattípus és az elhízás népességszinten ismert kapcsolatára utal. Nem jelenti azt, hogy a diabéteszes és a diabéteszben nem érintett csoport közötti incidenciakülönbséget az elhízás magyarázza. A forrás lehetséges, a daganatok kialakulásához hozzájáruló tényezőként említi a tartósan magas vércukor- és inzulinszintet, az inzulinrezisztenciát és a tartós gyulladást; a közölt elemzés azonban nem határozta meg ezek szerepét a megfigyelt különbségekben.
Jelentőség a diabéteszgondozásban
Tinne Laurberg, a kutatás vezetője szerint az eredmények indokolják, hogy a daganatos betegségek nagyobb figyelmet kapjanak a 2-es típusú diabétesszel élők hosszú távú gondozásában. A közlemény szerint Dániában és más magas jövedelmű országokban az elmúlt évtizedben a daganatos betegségek váltak a vezető halálokká ebben a betegcsoportban. A szív- és vesebetegségek megelőzése továbbra is kiemelt feladat; az ezekkel kapcsolatos kimenetelek javulásával a daganatokra is több figyelem irányulhat.
Laurberg külön kiemelte a vastag- és végbélrákot, valamint a menopauza utáni emlőrákot, amelyek szűrésére számos országban működik program. Álláspontja szerint ösztönözni kell, hogy a 2-es típusú diabétesszel élők teljes mértékben részesüljenek a már rendelkezésre álló szűrési lehetőségekből. A daganatok megelőzését és korai felismerését – különösen a vastag- és végbélrák, a tüdőrák és az emlőrák esetében – a diabéteszgondozás egyéb bevett elemei mellett tartja fontosnak.
Forrás: European Association for the Study of Diabetes. Cancer incidence remains higher in people with type 2 diabetes, with the gap widening in recent years. Medical Xpress. 2026. szeptember 23.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
