A vérrögképződést is vizsgálják a kutatócsoportok

A kutatások célja a mindennapi diagnosztikában és betegellátásban is alkalmazható korszerű eljárások kifejlesztése.

Újabb két csoport kezdte meg munkáját a kutatási eredményeknek a betegellátásba való mielőbbi visszajuttatását célzó transzlációs medicinára fókuszáló Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) keretében, így már tizenhat tématerületen csaknem száz tudós folytathat élettudományi kutatásokat - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett, számos szakmai partner összefogásával alapított HCEMM-hez most csatlakozó Bödör Csaba molekuláris biológus a vérképzőszervi daganatok genetikai kutatására, Wohner Nikolett tudományos főmunkatárs pedig a vérrögképződés és a vérzékenységgel járó betegségek hátterének vizsgálatára fókuszál. A Bödör Csaba vezette kutatócsoport olyan molekuláris eltérések azonosításán dolgozik, amelyek befolyásolják vagy előrejelzik a páciensek különböző kezelésekre adott válaszát. A kutatások célja a mindennapi diagnosztikában és betegellátásban is alkalmazható korszerű eljárások kifejlesztése, amelyek elősegíthetik az érintett páciensek személyre szabott kezelését és nyomon követését.

Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika tanársegédje által vezetett csoport kutatási területe jelentős nemzetközi érdeklődésre tart számot. A vérrögképződéssel járó betegségek és azok szövődményei mintegy 10 millió embert érintenek évente a világon; a betegségek nagy része megelőzhető lenne. A laboratórium és a kutatás is a Semmelweis Egyetemen valósul meg.A közleményben idézték Szabó István NKFIH-elnökhelyettest, aki szerint a HCEMM nemzeti laboratóriumként a molekuláris medicina legmodernebb irányzataival foglalkozó regionális tudományos központtá válhat a jövőben.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás: Weborvos

Ajánlott cikkek