Drámai változást hozott a kórházi adósságok terén a járvány

Nem is csoda, hiszen a koronavírus-járvány miatt visszaesett a járóbeteg- és szakellátás, valamint nagy értékű gyógyszerrendelések maradtak el, vagy legalábbis azok limitálása érthetően megtakarítást eredményezett a kórházak kasszájában.

A tartozásállomány kétharmada, 23,5 milliárd forint így is az egészségügyi intézményeké (beleértve a jelenleg minimál működést nyújtó járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket).

A 23,5 milliárd forintból az állammal szemben fennálló tartozás összege 100 millió, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás 23,4 milliárd, ebből 600 millió az államháztartáson belülre irányul.

A márciusi adatokból jól látható, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ adóssága extra mértékben nőtt, köszönhetően a járvánnyal kapcsolatos kiadásainak, 124 millióról 732-re tornázta fel a tartozását. Érdekesség, hogy a Kiskunhalasi Semmelweiss Kórház adóssága 701 millióról 153 millióra apadt, miközben épp itt épült fel az a karanténkórház, amit azóta sem kellett bevetni a járvány okán. Egy-két kivételtől eltekintve a fenti okok miatt óriási mértékben csökkentek a kórházak adósságállományai. Ilyen kivétel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, ahol koronavírusos betegeket is ápolnak, de nőtt a Komlói Egészségcentrum, a veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház, az Almási Balogh Pál Kórház és a Zirci Erzsébet Kórház adóssága. De olyan nagy adósok, mint a Péterfy-Kórház Rendelőintézet 4,4 milliárdos tartozása 605 millióra, a Békés Megyei Központi Kórház valamivel több mint 3 milliárdos adóssága pedig 773 millióra apadt.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 660 intézményből valamennyi teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma márciusban 362 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 176 intézmény rendelkezett.