2027-től érkezhet az egészségügyi többletforrás: bérrendezés, finanszírozási reform és minőségmérés a tervekben

A Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán ismertetett elképzelések szerint az egészségügyi ágazat 2027-től évente legalább 500 milliárd forinttal nagyobb költségvetési forrással számolhat. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter ugyanakkor jelezte: a teljes éves többlet először a 2027. január 1-jétől december 31-éig tartó költségvetési évben állhat rendelkezésre; 2026-ra kisebb mértékű kiegészítő forrást helyezett kilátásba.

A tervezett összeg felhasználásának részletes költségvetési és jogszabályi keretei még nem nyilvánosak. A kongresszuson elhangzottak alapján a forrásokat három fő célra szánnák: az egészségügyi dolgozók megtartására, az ellátások alapfinanszírozásának módosítására, továbbá diagnosztikai, mentési, alapellátási, digitális és technológiai fejlesztésekre.

Új bértábla a szakdolgozóknak

A tervek szerint a többletforrás legnagyobb egyedi tétele a szakdolgozói bérrendezés lenne. Ez több mint 123 ezer munkavállalót érinthet, a fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozókon túl az alapellátásban, az otthoni szakápolásban, a hospice-ellátásban és a betegszállításban foglalkoztatott szakembereket is.

A jelenlegi, sávos rendszer helyett hat fizetési osztályból és 15 fokozatból álló bértábla kialakítása merült fel. A besorolás alapját a végzettség, valamint az egészségügyben elismert szolgálati idő adná; a fokozatok közötti előrelépés háromévente válhatna lehetővé. A koncepció szerint a magasabb képzettség, a szakvizsga, a tudományos fokozat és a hosszabb szakmai tapasztalat is elkülönülten jelenhetne meg a jövedelemben.

A konkrét béremelési arányokról egyelőre nincs hivatalos döntés. Ez különösen lényeges, mert az új bértábla tényleges munkaerő-megtartó hatását nem kizárólag a struktúrája, hanem az egyes munkakörökben elérhető bruttó és nettó keresetek, továbbá a munkaterhelés és a munkafeltételek együttesen alakítják majd.

Finanszírozás és adósságrendezés

A bejelentett intézkedési csomag az intézményi finanszírozást is érintené. Az elképzelések szerint 2027-től emelnék egyes fekvőbeteg-ellátások, szakrendelői szolgáltatások, laborvizsgálatok és speciális kezelések díjtételeit. A krónikus ellátás finanszírozásában is korrekciót helyeztek kilátásba: a jelenleg említett napi 7000 forintos alapdíj növelése a tervek között szerepel.

A kongresszuson szóba került a kórházi tartozások ismételt rendezése is. A miniszter szerint újabb konszolidáció várható, de annak összege és részletszabályai még pénzügyi egyeztetés alatt állnak. Az egyszeri adósságrendezés átmeneti likviditási segítséget adhat az intézményeknek, ugyanakkor a tartós egyensúlyhoz a finanszírozási díjaknak közelebb kell kerülniük az ellátások tényleges költségeihez.

Alapellátás, várólisták, mentés

Az alapellátásban a háziorvosi praxisok finanszírozásának emelését és későbbi, inflációhoz kötött korrekcióját vetették fel. A program része lehet a fiatal háziorvosok célzott támogatása, a több szakember együttműködésére épülő praxisformák ösztönzése, valamint a tartósan betöltetlen körzetek külön finanszírozása. A miniszter által ismertetett adatok szerint a háziorvosok több mint fele 60 év feletti, a 40 év alattiak aránya 7 százalék, miközben több mint ezer praxis huzamosabb ideje betöltetlen.

A hosszú ideje várakozó betegek ellátására külön várólista-program körvonalazódik. Első lépésben felkeresnék azokat, akik több mint egy éve szerepelnek valamely műtéti várólistán, és ellenőriznék, hogy az operáció indikációja és a beteg kezelési igénye változatlanul fennáll-e. A szolgáltatók a többletteljesítmény után az általános finanszírozás 1,3-szorosát kaphatnák meg, amennyiben teljesítik az előírt minőségi feltételeket. Kiemelt célként a csípő- és térdprotézis-műtéteknél a 180 napnál rövidebb várakozási idő szerepel.

A fejlesztési program részeként mintegy 46 milliárd forintos CT–MR-fejlesztést, valamint a mentőszolgálat 24 milliárd forintos fejlesztését is említették. Utóbbi keretében 156 új mentőautó beszerzése merült fel. A kiérkezési idő mérésének módszertanát is módosítanák: az időt a segélyhívás fogadásától számítanák, a cél pedig a 15 percen belüli helyszínre érkezés lenne.

A teljesítmény mellett eredményesség

A finanszírozási és ellenőrzési rendszerben a tervek szerint nagyobb súlyt kapnának a minőségi mutatók. Ez azt jelentené, hogy az ellátók megítélésében nem csupán az elvégzett beavatkozások vagy vizsgálatok száma jelenne meg, hanem a várakozási idők, a kezelések klinikai eredményei, a beteg által jelzett tapasztalatok és az ellátás költsége is. Elsőként a csípő- és térdprotézis-beavatkozások, valamint a szürkehályog-műtétek esetében mérnék rendszeresen a beteg állapotát és tapasztalatait a beavatkozás előtt és után.

Felmerült egy önálló egészségügyi minőségellenőrző hatóság létrehozása is. A szervezet feladata a szakmai és tárgyi minimumfeltételek vizsgálata, az esetleges hiányosságok szankcionálása, valamint az ellenőrzések eredményeinek nyilvánosságra hozatala lehetne. A részletszabályok és az intézményi jogosítványok azonban még nem ismertek, ezért a program eredményessége később a jogszabályi kivitelezésen, a mérési módszertanon és az átlátható adatközlésen múlik majd.