A középkorúak szívének állapota összefügg a demencia kockázatával

A kutatók emellett azt is igazolták, hogy a prehypertonia növeli a neurológiai betegségek kockázatát. A kutatás során a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem munkatársai 15 744 beteg adatait elemezték az atherosclerosis kockázatát értékelő vizsgálatban. Az ARIC vizsgálatba 1987 és 1989 között vonták be a résztvevőket és 25 éven keresztül követték az állapotukat. Az 1516 vizsgálati alany közül, akiknél demenciát diagnosztizáltak, a betegség valószínűségét legnagyobb mértékben az életkor növelte, ezt követően pedig az Alzheimer-kórral összefüggésben lévő APOE4 gén jelenléte. Az eredmények szerint a diabéteszes és hypertóniában szenvedő betegeknél magasabb a demencia kialakulásának kockázata, és a diabétesz majdnem olyan jelentős kockázati tényező volt, mint az APOE4 gén jelenléte.

Ugyanakkor – a korábbi vizsgálatoktól eltérően – a kutatók felfedezték, hogy a demencia és a prehypertonia között is van összefüggés. A középkorú, hypertóniában szenvedő betegeknél 39 százalékkal volt magasabb a demencia kialakulásának valószínűsége, míg prehypertonia esetén 31 százalékkal volt nagyobb a kockázat.

„Az eredményeink hozzájárulnak azokhoz a bizonyítékokhoz, amelyek a vaszkuláris betegségek és a demencia közötti kapcsolatot alátámasztják” - mondta a kutatás vezetője. „Ezek a kockázati tényezők befolyásolhatóak, és azt reméljük, hogy ezeknek a kockázati tényezőknek a korai felismerése által csökkenthető lehet a demencia kialakulásának kockázata."

"Az elöregedő populáció miatt a demencia egyre jelentősebb egészségügyi problémát okoz. Ez a kutatás alátámasztja a vaszkuláris kockázati tényezők, mint például a hypertónia kontrollálásának fontosságát."

Egy brit kutatásban a 8639, 50 év körüli résztvevőből 25 éven belül 385 embernél diagnosztizálták a demencia valamilyen formáját. A résztvevők egyharmada volt nő, a demencia incidenciáját (385/8639) elektronikus kórelőzményekből állapították meg. Azoknál a résztvevőknél, akiknek a szisztolés vérnyomása 130 Hgmm felett volt, Abell 45%-os kockázat-emelkedést állapított meg. A magasabb diasztolés vérnyomás ezzel szemben nem volt befolyással a demencia kialakulására.

A 60-70 éves kori magas vérnyomás (már) nem volt a magasabb rizikóhoz kötve. Azoknál a résztvevőknél sem nőtt meg a kockázat, akik a magas vérnyomás kezelésére gyógyszert szedtek. Szintén nem volt kockázat-növekedés azoknál, akik nem kaptak szívinfarktust vagy agyvérzést.

Abell az eredményekből azt a következtetést vonta le, hogy az ellenőrizetlen magas vérnyomás a döntő rizikófaktor az időskori demencia kialakulásánál. Az eredmény fontos felhívás lehet a középkorú embereknek, hogy ellenőrizzék rendszeresen a vérnyomásukat és magas vérnyomás esetén kezeltessék azt, akkor is, ha a hipertónia nem produkál tüneteket, és a betegek testileg teljesen egészségesnek érzik magukat.

A középkorúaknál előfordulduló hipertónia a hosszabb expozíció miatt jár fokozott demencia-kockázattal, ami azoknál a betegeknél is fennáll, akik magas vérnyomásban szenvednek, de nincs semmilyen kardiovaszkuláris betegségük, vagyis demencia kialakulhat kardiovaszkuláris megbetegedés nélkül is, de a magas szisztolés vérnyomással összefüggésben. A kutatás eredményei alátámasztják a további átfogó vizsgálatok szükségességét, amelyek alapján megvalósítható a bizonyítékokon alapuló prevenció.