Kardiológiai betegségek kezelésével és diagnózisával kapcsolatos új kutatási eredmények

Az emelkedett szérum direkt bilirubinszint és a pitvarfibrilláció kockázata közötti kapcsolat koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél

Egy új vizsgálat rávilágít arra, hogy a szérum direkt bilirubin szintje egyértelmű összefüggést mutathat a pitvarfibrilláció kockázatával a koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél.

Megfigyeléses vizsgálatok kimutatták, hogy a direkt bilirubin (DBIL) szintje  korrelál a metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri betegségek incidenciájával. Továbbra sem világos azonban, hogy a DBIL összefüggésbe hozható-e pitvarfibrilláció kockázatával koszorúér-betegségben (CAD) szenvedő betegeknél. A vizsgálat célja a szérum DBIL-szintek és a PF közötti összefüggés vizsgálata volt CAD betegeknél.

Összesen 937 CAD-del diagnosztizált beteget vontak be retrospektívan. Összbilirubin (TBIL), DBIL, lipidprofilok és egyéb adatok gyűjtésére és elemzésére került sor a PF és a nem PF csoportokban. A résztvevők jellemzőit DBIL terciljeik alapján hasonlították össze.

PF-t 72 betegnél (7,7%) figyeltek meg. A PF-betegeknél szignifikánsan magasabb volt a DBIL szintje, mint a nem PF betegeknél (p<0,001). A DBIL T3 csoport betegeinél, összehasonlítva a T1 vagy T2 csoporttal, nagyobb valószínűséggel fordult elő nagyobb arányban pitvarfibrilláció és alacsonyabb összkoleszterin, triglicerid, alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin, apolipoprotein B és triglicerid-glükóz (TyG) szint. Az alcsoport-elemzés kimutatta, hogy ez az összefüggés szignifikáns volt a ≥65 éves, diabéteszes betegek között, akiknek a testtömeg-indexe (BMI)  <25 volt.

Halláskárosodás és a szívelégtelenség fokozott kockázata: a pszichológiai distressz szerepe

Egy nagy esetszámú longitudinális vizsgálat új megvilágításba helyezi a halláskárosodás és a kardiovaszkuláris morbiditás kapcsolatát. Az eredmények szerint a hallásvesztés önmagában is független rizikófaktort jelenthet a szívelégtelenség kialakulása szempontjából – különösen, ha az a pszichológiai distresszel, depresszív tünetekkel társul.

A tanulmány a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg, és a brit Biobank adatbázisán alapult. Összesen 164.431, szívelégtelenség szempontjából kezdetben negatív státuszú felnőtt adatait elemezték, akiknél az átlagéletkor 56 év volt, és a mintában 55%-ban nők szerepeltek. A hallásfunkciót objektív audiometriai vizsgálattal értékelték, és az alanyokat három kategóriába sorolták: normál hallású (88%), enyhe halláscsökkenéssel élő (10,5%), illetve súlyos halláskárosodással élő (1,5%).

A többváltozós Cox-regressziós modell alapján a szívelégtelenség incidenciája szignifikánsan magasabb volt a halláskárosodással élők körében. Enyhe hallásvesztés esetén a kockázat 36%-kal, súlyos esetben pedig 91%-kal nőtt a referenciacsoporthoz képest. Érdekes módon a hallókészüléket használó személyek körében ez a kockázati többlet nem jelentkezett ilyen mértékben, ami a kompenzációs lehetőségek jelentőségére utal.

Olcsó és gyors eljárás a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésére

Az eredetileg a Journal of the American College of Cardiology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a betegek troponinszintjének ellenőrzése lehetővé teheti az orvosok számára, hogy sokkal pontosabban előrejelezzék a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.

A fehérje szintje a tanulmány vezető szerzője, Anoop Shah kardiológus professzor szerint a csendes szívizom-károsodás erőteljes indikátora. A troponin alapvetően a szívizomsejtekben található, szívkárosodás esetén azonban beszivárog a vérbe. A kutatás azt sugallja, hogy az olcsó tesztek a szívet érő „csendes” károsodások kimutatására is felhasználhatók, segítve a jövőbeni kockázatának előrejelzését.

A kutatók több mint 62 ezer ember egészségügyi adatait elemezték Európában és az Egyesült Államokban. Minden embernél megmérték a troponinszintet, valamint olyan hagyományos kockázati tényezőket, mint az életkor, a vérnyomás, a cukorbetegség kórtörténete, a dohányzás és a koleszterinszint. A résztvevőket ezután egy évtizedig követték nyomon, hogy kiderüljön, van-e szívrohamuk vagy szélütésük.

A jelenlegi szív- és érrendszeri állapotfelmérésekhez a troponinnal kapcsolatos eredményeket is hozzáadva az algoritmus előrejelzései akár négyszer pontosabbak voltak, mint ha pusztán a koleszterinadatokat tették volna hozzá, közölték a kutatók. A troponintesztek különösen hatékonyak voltak azoknál az embereknél, akik a jelenlegi skála szerint a „közepes kockázatú” osztályba tartoznak.

Egy minimálisan invazív kezelés gyógymódot kínálhat a magas vérnyomás egyik gyakori okára

A londoni Queen Mary Egyetem, a Barts Health NHS Trust és a University College London orvosai egy olyan egyszerű, minimálisan invazív, célzott hőterápiás eljárást fejlesztettek ki, amely átformálhatja a magas vérnyomás egyik gyakori, de sokszor figyelmen kívül hagyott okának orvosi kezelését.

Mostanáig a primer aldoszteronizmus egyetlen hatékony gyógymódja a teljes mellékvese műtéti eltávolítása volt, amely általános érzéstelenítést, két-három napos kórházi tartózkodást igényelt és hetekig tartó lábadozással járt. Ennek eredményeként sok beteg kezeletlen marad.

Az új eljárás gyorsabb, biztonságosabb alternatívát kínál a műtéttel szemben, szelektíven elpusztítva a mellékvese csomót a mirigy eltávolítása nélkül. Ezt a diagnosztikai szkennelés legújabb fejleményei teszik lehetővé, olyan molekuláris színezékek használatával, amelyek pontosan azonosítják és megtalálják még a legkisebb mellékvese csomókat is. A bal mellékvesében lévők közvetlenül a gyomor mellett láthatók, ahonnan közvetlenül célba vehetők.

Az eljárás során, akárcsak a rutin endoszkópiában, a kamerát - ebben az esetben ultrahangot és fényt használva - szájon át juttatják be a gyomorba. Az endoszkópos orvos vizualizálja a mellékvesét, és egy finom tűt vezet a gyomorból a csomóba. A hőhullámok elpusztítják a csomót, de sértetlenül hagyják a környező egészséges szöveteket. Ez a minimálisan invazív megközelítés mindössze 20 percet vesz igénybe, és kiküszöböli a belső vagy külső bemetszések szükségességét.