A kórházak hamarosan elérik a maximális kapacitásokat

Ha nem is mérnöki pontossággal, de az egészségügyben is tervezhetőek a folyamatok, még súlyos pandémia esetén is.

A helyzet a negyedik hullám felszálló ágán ismét drámai – a kórházak hamarosan elérik a szakmailag elfogadható maximális kapacitásokat. A rendelet alapján minimum négy kritikus állapotú betegre ajánlott egy szakirányú szakorvosjelölt vagy szakorvos, egy húsz ágyas intenzív osztály esetében pedig harminc direkt ápolói létszámot határoznak meg.

Megnehezíti a kórházak munkáját, hogy az operatív törzs számos adatot visszatart. Sokkal könnyebb lenne az ellátást szervezni, ha például azt is jelölnék a nyilvánosságra hozott adatokban, hogy az adott napon hányan kerültek kórházba, és hányan kerültek felvételre az intenzív osztályra - írta Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos az átlátszó.hu-n megjelent cikksorozata új részében. Érdemes lenne áttekintenünk, hogy az ellátás mely pontján, milyen arányban halnak meg az ellátottak.

Az elmúlt két évben jelentős reflektorfény vetül a pandémia kapcsán az intenzív osztályokra. De fontos megjegyezni azt, hogy a tapasztalatok szerint a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak nagyobb része nem az intenzív osztályokról, hanem az infektológiai fekvőbeteg-részlegekről származik, jóval kisebb részben pedig a szociális otthonokból.Sokkal nagyobb jelentéssel bírna tudományos szempontból, de akár a kapacitások felmérésének eldöntésére is, ha nem a napi összes esetszámot látnánk, például, hogy az adott napon hányan vannak kórházban vagy lélegeztetőgépen. Sokkal könnyebb lenne az ellátást szervezni, ha azt is jelölnék a nyilvánosságra hozott adatokban, hogy az adott napon hányan kerültek kórházba, hányan kerültek felvételre intenzív osztályra, és hányan fekszenek a nem COVID és COVID intenzív osztályokon, külön-külön, illetve azok között milyen a lélegeztetésre szorulók aránya. Ugyanígy osztályonként és napokra lebontva érdemes lenne azt is tudni, hogy milyen a kibocsátás, azaz hány embert sikerült hazaengedni, vagy az intenzív osztályról más osztályra áthelyezni, illetve mekkora volt a halálozás az intenzív osztályokon és a fekvőbeteg részlegeken, külön-külön. Ezekről az adatokról napi jelentési kötelezettsége van az intézményeknek, így ezek az operatív törzs rendelkezésére állnak. Mi lenne ezeknek az adatoknak a gyakorlati haszna? Egy fulladó, súlyos állapotú COVID19 beteg felvétele az intenzív osztályra, minimum 2-3 óra munkát igényel egy orvostól, a nővérektől pedig akár további 2-3 órát. Ez magában foglalja a beavatkozások és a vizsgálatok elvégzését, az ápolási teendőket, az egészségügyi dokumentálást és a hozzátartozó értesítését. A fekvőbeteg osztályokon ez az időtartam rövidebb, viszont a betegbeáramlás sokkal magasabb egy napra vetítve. Ha tudjuk, hogy egy nap hány beteg érkezik és távozik (utóbbiakat zárójelentéssel kell ellátni, fogadóhelyet kell keresni, meg kell szervezni a szállításukat), akkor pontosan meg lehet tervezni, hogy hány dolgozót vezényeljenek az ellátáshoz. De fordítva is nekifoghatunk: ha tudjuk, hogy hány dolgozónk van, akkor ahhoz igazíthatjuk, hogy hány beteget tudunk felvenni maximálisan.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás: Weborvos

Ajánlott cikkek