Az alaptörvény nem tiltja a megengedőbb életvégi szabályozást
Az alkotmányjogász örömét fejezte ki, hogy az ügy már második alkalommal került szóba az Országgyűlésben, és hogy a felszólalások konstruktívak voltak.
Karsai Dániel szerint az alaptörvény nem tiltja a megengedőbb életvégi szabályozás bevezetését - az ALS betegséggel élő alkotmányjogász - aki az ügyben a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult - erről újságírónak beszélt csütörtökön a Parlamentben, miután a Momentum meghívására a karzaton követte figyelemmel a kérdésben elhangzott napirend előtti felszólalásokat.
Karsai Dániel azt mondta: értékelése szerint sem magyar a alaptörvényből, sem a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatból nem következik, hogy ne lehetne bevezetni megengedőbb életvégi szabályozást a jelenleginél. Hozzátette: a vonatkozó, 20 éve született alkotmánybírósági döntés azt mondta ki, hogy a jelenleg is hatályban lévő szabályozás - ami csak nagyon szűk körben teszi lehetővé az életvégi döntéseket - rendben van, nem sérti az alkotmányt. Arról azonban a testület egy szót se mondott, hogy egy akár jóval megengedőbb szabályozás sértené az alkotmányos szabályokat és az Alkotmánybíróság gyakorlatát - hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a kérdés alkotmányos szempontból teljesen nyitott, tehát egy esetleges strasbourgi siker esetén a magyar alkotmányos rendet nem sértené ilyen típusú törvénymódosítás.
Az alkotmányjogász örömét fejezte ki, hogy az ügy már második alkalommal került szóba az Országgyűlésben, és hogy a felszólalások konstruktívak voltak. Napirend előtt Bedő Dávid (Momentum), Szabó Rebeka (Párbeszéd) és Kunhalmi Ágnes (MSZP) is beszélt Karsai Dániel ügyéről, a kormány nevében pedig Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára szólalt fel.
