Megháromszorozódott az elhízással élő gyerekek száma a világon

Idén az elhízás már meghaladta az alulsúly előfordulását: minden tizedik iskoláskorú gyermeket és serdülőt érint, ami miatt  életveszélyes betegségek kockázata leselkedik rájuk. A több mint 190 ország adatait feldolgozó UNICEF-tanulmány szerint a kialakult helyzet egyik fő oka az ultra-feldolgozott élelmiszerek marketing hadjárata.

Az elhízás ma a világ minden régiójában meghaladja az alultápláltságot, kivéve a szubszaharai Afrikát és Dél-Ázsiát. Ezért nagyrészt a hagyományos étrendekről az olcsó, energiadús, importált élelmiszerekre való globális szintű áttérés a felelős. A tisztes jövedelmű országokban továbbra is magas az elhízás aránya, például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Arab Emírségekben a fiatalok 21 százaléka él elhízással. A kicsik körében gyakoribb az alultápláltság  Míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban az alultápláltság jelentős problémát jelent az 5 év alatti gyerekek körében, addig az iskoláskorú gyermekeknél már a túlsúly és az elhízás jelentkezik gyakrabban.

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint világszerte az 5-19 éves gyermekek és serdülők egyötöde – azaz 391 millió fiatal – túlsúlyos, és nagy részük ma már az elhízással élők közé tartozik. „Amikor rosszul tápláltságról beszélünk, már nem csak az alulsúlyos gyermekekre gondolunk. Az elhízás egyre nagyobb aggodalomra ad okot, mert drámai hatással lehet a gyermekek egészségére és fejlődésére. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek egyre inkább felváltják a gyümölcsöket, zöldségeket és fehérjéket egy olyan időszakban, amikor a táplálkozás kritikus szerepet játszik a gyermekek növekedésében, kognitív fejlődésében és mentális egészségében.”– hívta fel a veszélyre a figyelmet Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Még a háborús országokban is hódít a chips

A gyermekeket akkor tekintik túlsúlyosnak, ha jelentősen magasabb BMI-jük, mint ami korukhoz, nemükhöz és magasságukhoz képest egészséges. Az elhízás növelheti az inzulinrezisztencia és a magas vérnyomás, valamint az életveszélyes betegségek (például: 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek) kialakulásának kockázatát későbbi életükben. Az UNICEF jelentése szerint az ultra-feldolgozott- és gyorsételek – amelyek tele vannak cukorral, finomított keményítővel, sóval, egészségtelen zsírokkal és adalékanyagokkal – a káros élelmiszer-környezeten keresztül alakítják át a gyerekek étrendjét. Ezek a termékek ma már uralják az üzleteket és az iskolákat, miközben a digitális marketing közvetlen hozzáférést ad az élelmiszer- és italgyártóknak a fiatalokhoz. Egy globális, 64000 fő bevonásával elvégzett Unicef közvélemény-kutatás rámutatott arra, hogy a reklámok nagy mértékben fokozzák a gyerekek vágyát egy-egy adott ételre (gyorsétterem, rágcsálnivalók, cukros italok, stb.). A megkérdezettek 13-24 év közötti fiatalok voltak, több mint 170 országból. Még a konfliktus sújtotta országokban is, a fiatalok 68 százaléka mondta, hogy ki volt téve ezeknek a reklámoknak és hatásaiknak. A tápláló és megfizethető élelmiszerhez való hozzáférés minden gyermek alapjoga.

Kormányzati döntésekre van szükség

Ha az országok nem fektetnek hangsúlyt a gyermekkori túlsúly és elhízás megelőzésére, az elhízással összefüggő egészségügyi problémák miatt életük során akár 210 milliárd dollárt is meghaladó egészségügyi és gazdasági következményekkel szembesülhetnek.

Pozitív példaként említi a tanulmány Mexikót, ahol a  kormány nemrégiben betiltotta az ultra-feldolgozott élelmiszerek és a magas só-, cukor- és zsírtartalmú termékek értékesítését és forgalmazását az állami iskolákban, ami pozitív hatással van több mint 34 millió gyermek étkezési környezetére. Átfogó, kötelező érvényű politikai beavatkozásokra lenne szükség a gyermekek étkezési környezetének javítása érdekében, beleértve az élelmiszer-címkézést, az élelmiszer-marketing korlátozását, valamint az élelmiszeradókat és -támogatásokat. Fontosak a társadalmi és viselkedésbeli változásokat célzó kezdeményezések is, amelyek segítenek a családoknak és a tágabb közösségeknek az egészségesebb életvitel kialakításában. A közintézményekben nincs helye az ultra-feldolgozott és gyorsételek értékesítésének, sem az élelmiszer-marketingnek vagy szponzorációnak. Erős biztosítékokat kell létrehozni a közpolitikai folyamatok védelme érdekében az ultra-feldolgozott élelmiszeripar beavatkozásaival szemben – hangsúlyozzák a szakemberek.

Minden gyermeknek joga van az egészséghez

Sok országban a hiányos táplálkozás kettős terhét tapasztalhatjuk, azaz a fejlődésben való visszamaradást és az elhízást. "A probléma megoldásához célzott beavatkozásokra van szükség. Minden gyermek számára elérhetővé kell tenni a tápláló és megfizethető élelmiszereket, hogy támogassuk növekedésüket és fejlődésüket. Sürgősen olyan politikákra van szükségünk, amelyek támogatják a szülőket és a gondozókat abban, hogy gyermekeik tápláló és egészséges élelmiszerekhez jussanak”– mondta az UNICEF ügyvezető igazgatója.