Súlyos népbetegség gyötör minden második magyart

Talán sosem volt olyan fontos az alvás mentális egészség szempontjából, mint napjainkban. Az utóbbi két év ugyanis rendkívül megterhelő volt mentálisan, a járvány és a háború miatt sok váratlan helyzet, stressz és szorongás nehezítette a mindennapokat, mely kihatott az alvásra is. Az alvászavarok pedig egyre gyakoribbak: hazai kutatások és nemzetközi tapasztalatok szerint minden vizsgált felnőtt korú emberből közel a fele szenved ettől. Az alvászavar leggyakrabban alvatlanságot jelent, magában foglalhatja az elalvási vagy átalvási nehézségeket, a korai vagy éjszakai felébredést, vagy a rossz alvásminőséget, a fáradt hajnali-reggeli ébredéseket.

A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató pandémia alatti vizsgálatai, valamint az Alvásszövetség alvásorvosi rendelései arról számoltak be, ha romlik az alvás minősége, az mind a fizikai, mind a mentális egészségre negatív hatással van. Közkeletű tévhit, hogy az éjjeli edzés segít könnyebben elaludni. Valójában az edzéstől csak a testünk fárad el, viszont az álmatlanságot inkább a zaklatott elme okozhatja. Természetesen a testmozgás önmagában javítja az alvás minőségét, azonban a könnyű elalvás érdekében fontos, hogy az agy is dolgozzon. Az alváspszichológus szerint ezért segíthet az elalvásban, ha olvasunk, fejtörőket fejtünk, vagy tanulunk. Sokszor elég pár oldalt olvasni egy könyvből, vagy pár sort kitölteni egy keresztrejtvényben, és máris rátelepszik az agyunkra az álmosság. Míg ha csak fekszünk az ágyban, próbálunk elaludni, az elménk ellen fog állni.