Szupportív onkológia: az étrend-kiegészítők alkalmazásával kapcsolatos legfrissebb tudományos bizonyítékok

A szerzők 250 randomizált kontrollált vizsgálat (RCT) adatait összegezve vizsgálták 18 különböző étrend-kiegészítő hatásosságát és biztonságosságát a rákos megbetegedések szupportív kezelésében. Bár néhány ígéretes eredmény született, a konklúzió óvatosságra int: a bizonyítékok többsége még mindig alacsony megbízhatóságú.

Az onkológiai kezelések mellékhatásai – legyen szó kemoterápia okozta neuropátiáról, radiodermatitisről vagy mucositisről – jelentősen rontják a betegek életminőségét, és nem ritkán a terápia megszakításához vagy dóziscsökkentéshez vezetnek. A betegek körében népszerűek a különféle étrend-kiegészítők, ám a kezelőorvosok számára gyakran kihívást jelent a sokszor ellentmondásos szakirodalmi adatok alapján történő tanácsadás. Benna-Doyle és munkatársai hiánypótló munkája a legfrissebb, rendelkezésre álló bizonyítékokat szintetizálta a klinikai döntéshozatal támogatására.

A módszertan és a bizonyítékok hierarchiája

A kutatócsoport szigorú módszertannal dolgozott: öt nagy adatbázisban kerestek olyan szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket, amelyek daganatos betegek szupportív ellátását vizsgálták. A fájdalom, a szorongás és a depresszió témakörét kizárták, mivel ezekre vonatkozóan a közelmúltban már születtek irányelvek. A végső elemzésbe 52 áttekintést vontak be, amelyek összesen 250 RCT eredményeit tartalmazták, lefedve 16 különböző indikációt. A vizsgálatok minőségét az AMSTAR-2 eszközzel értékelték, amely rámutatott: a legtöbb elemzett áttekintés módszertani minősége alacsony vagy kritikusan alacsony volt, ami óvatosságra int az eredmények interpretálásakor.​

A reménysugarak: mérsékelt erősségű bizonyítékok

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy sikerült azonosítani néhány olyan területet, ahol a bizonyítékok erőssége eléri a közepes (moderate) szintet. Kiemelkedő jelentőségű a sugárkezelés okozta dermatitis (radiodermatitis) kezelése. Az adatok alapján az aminosavak és az orális proteolitikus enzimek alkalmazása mérsékelheti a sugárzás okozta bőrgyulladás súlyosságát. Ez az eredmény azért is fontos, mert frissíti a MASCC (Multinational Association of Supportive Care in Cancer) korábbi ajánlásait, amelyek a glutamint még nem javasolták az elégtelen bizonyítékok miatt. Bár a glutaminnal kapcsolatos eredmények továbbra is vegyesek, az aminosavak és enzimek szerepe a bőrtünetek enyhítésében ígéretesnek tűnik.​

Hasonlóan figyelemreméltó eredmény született a gasztrointesztinális daganatokban szenvedő betegek esetében az N-acetil-cisztein (NAC) alkalmazásával kapcsolatban. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a NAC hatékony lehet a kemoterápia okozta perifériás neuropátia (CIPN) megelőzésében ebben a betegcsoportban. Tekintve, hogy a CIPN egy dózislimitáló toxicitás, amelyre jelenleg korlátozott terápiás lehetőségeink vannak, ez az információ közvetlen klinikai relevanciával bírhat.​

Bizonytalanságok a mucositis és a neuropátia kezelésében

Az orális mucositis (OM) a fej-nyaki daganatok sugár- és kemoterápiájának egyik legkínzóbb mellékhatása. A tanulmány alacsony vagy nagyon alacsony megbízhatóságú bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy a glutamin, a cink, a probiotikumok és a melatonin hatékonyak lehetnek az OM megelőzésében vagy kezelésében. A melatonin antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságai révén védheti a nyálkahártyát, ám hatásossága úgy tűnik, a nem fej-nyaki daganatokra korlátozódik. A cink esetében a szerzők érdekes megállapítást tesznek: bár a MASCC 2020-as irányelve már nem javasolta a cinket megelőzésre, a jelenlegi áttekintés szerint a leukémiás és garatdaganatos betegek alcsoportjában a cink mégis potenciális előnyökkel járhat, így ezen a területen további vizsgálatok indokoltak.​

A neuropátia (CIPN) tekintetében az E-vitamin, az omega-3 zsírsavak és egyes aminosavak neuroprotektív hatása is felmerült, de a bizonyítékok erőssége itt is nagyon alacsony maradt. Ez összhangban van az ASCO 2020-as irányelveivel, amelyek nem tudtak egyértelmű ajánlást tenni ezen szupplementumok mellett.​

Ami nem működik: tévhitek oszlatása

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete a negatív eredmények kommunikálása. A daganatos betegséggel összefüggő fáradtság (CRF) kezelésében az étrend-kiegészítők – beleértve a népszerű Q10-koenzimet, a cinket és a probiotikumokat – nem mutattak előnyt. A szerzők határozottan leszögezik: a bizonyítottan hatékony beavatkozásokat, mint a testmozgás, a kognitív viselkedésterápia és a mind-body terápiák, kell előnyben részesíteni a hatástalan táplálékkiegészítőkkel szemben. Ez megerősíti az ASCO-SIO közelmúltban megjelent fáradtság-menedzsment irányelveit is.​

Szintén csalódást keltő eredmények születtek az omega-3 zsírsavak testsúlycsökkenést megelőző hatásával kapcsolatban. Ellentétben a korábbi (pl. ESPEN) irányelvekkel, amelyek gyenge ajánlást fogalmaztak meg az omega-3 mellett az étvágy és a testtömeg stabilizálására, az újabb, frissített bizonyítékok szerint ezek a zsírsavak nem hatékonyak a testsúlyvesztés megelőzésében kolorektális és emlőrák, valamint egyéb daganattípusok esetén.​

A biztonságosság kérdése: „Primum non nocere”

Bár az étrend-kiegészítőket a betegek gyakran „természetesnek” és ezért ártalmatlannak tekintik, a felülvizsgálat rámutatott potenciális veszélyekre is. Súlyos nemkívánatos eseményeket jelentettek a nagy dózisú A-vitamin alkalmazása kapcsán. Dózisfüggő mellékhatások jelentkeztek a cink és az E-vitamin esetében is. Bár a legtöbb vizsgált kiegészítő csak enyhe mellékhatásokkal társult, az orvosoknak tisztában kell lenniük ezekkel a kockázatokkal, különösen a polifarmáciában részesülő onkológiai betegeknél.​

Összegzés és klinikai üzenet

A Benna-Doyle és munkatársai által készített umbrella review rávilágít arra, hogy a daganatos szupportív terápiában alkalmazott étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos bizonyítékok többsége továbbra is bizonytalan. Míg bizonyos területeken – mint a radiodermatitis (aminosavak, enzimek) és a gasztrointesztinális daganatoknál a neuropátia (NAC) – látszanak ígéretes, mérsékelt bizonyítékon alapuló lehetőségek, addig más népszerű kiegészítők hatástalannak bizonyultak, vagy a bizonyítékok minősége nem teszi lehetővé a szilárd ajánlást.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy jelenleg nem tehetők határozott klinikai ajánlások a legtöbb vizsgált szupplementumra vonatkozóan. A jövőben további, magas minőségű kutatásokra van szükség, amelyek nemcsak a hatásosságot és a biztonságot, hanem a standard onkológiai kezelésekkel való esetleges interakciókat is vizsgálják.

Benna-Doyle S, Grant S, Maunder A, et al. The Efficacy and Safety of Nutritional Supplements for Cancer Supportive Care: An Umbrella Review and Hierarchical Evidence Synthesis. Integr Cancer Ther. 2026;25:1-49. doi:10.1177/15347354251405267

A bélmikrobiom és a neuropátiás fájdalom közötti kapcsolat: új patomechanizmusok és terápiás lehetőségek

Az intestinális mikrobiom és a neuropátiás fájdalom kapcsolata ma az egyik legdinamikusabban fejlődő terület a fájdalomkutatásban, a rendelkezésre álló adatok alapján pedig...

​