Új vérvizsgálat lehet az agyi metasztázisok kimutatásának kulcsa
Amerikai rákkutatók közelebb kerültek annak a vérvizsgálatnak a kifejlesztéséhez, amelynek segítségével azonosíthatóak lesznek azok az emlőrákos betegek, akiknél nagyobb az agyi metasztázisok kialakulásának kockázata, valamint a betegség progressziójának és a terápiás válasznak a monitorozását is lehetővé teszi.
A kutatócsoport azon dolgozik, hogy a vizsgálat betegpopulációját kiterjesszék, annak érdekében, hogy kétféle, nem invazív biopsziás eljárást dolgozzanak ki: az egyiket az agyi áttétek előrejelzésére még az előtt, hogy a betegség a jelenleg rendelkezésre álló – MRI és egyéb – diagnosztikai módszerekkel detektálható lenne, a másik teszt pedig a kezelés hatásosságának valós idejű monitorozására szolgálna.
Az új vizsgálati eljárást az agyi metasztázisokkal összefüggő keringő tumorsejtek (CTC-k) egy speciális csoportjának felfedezése alapozta meg. Ez a felfedezés segít a kutatóknak annak jobb megértésében, hogy az emlőrákos betegekben hogyan terjednek és jutnak el az agyba a metasztázisos sejtek.
„A kutatásunk alátámasztja, hogy a emlőrákos betegek agyi metasztázisainál a CTC-k eltérnek a többi keringő tumorsejttől. Annak feltárásában is jelentős előrelépést jelenthet ez az eredmény, hogy a metasztatikus sejtek hogyan maradnak életben – sőt szaporodnak – éveken, akár évtizedeken keresztül. A most feltárt eredmények segítségével ki tudunk fejleszteni egy nagyobb szenzitivitású szűrési módszert a metasztatikus daganatok vérből történő kimutatására, akár még azt megelőzően, hogy az áttét MRI-vel detektálható lenne.
A legtöbb emlőrákos betegnél ugyanis abban is állapotban, amikor az MRI kimutatja a metasztatikus sejttömeget, a daganat már olyan stádiumban van, amelyben kevesebb kuratív kezelési lehetőség áll rendelkezésre, ami nagymértékben rontja a túlélés esélyét.
Átfogó klinikai vizsgálatok szerint az emlőrákos betegek 20 százalékánál alakul ki agyi metasztázis az életük során, és a becslések szerint az agyi áttét a következő évtizedben a vezető daganatos halálozási ok lesz.
A kutatás vezetője szerint „a mi laborunk az első ezen a területen, ahol egy ilyen átfogó elemzést végeztünk a keringő tumorsejtekkel génexpressziós szinten, és így már világosabb képünk van arról a jelátviteli útvonalról, ami az agyi áttétek képzését lehetővé teszi. A teljes genom expressziós mintázatot összehasonlítva a metasztázisos és metasztázis nélküli betegek mintáiban felfedeztünk egy 126 génből álló mintázatot, ami specifikus ezeknél keringő tumorsejteknél”.
A kutatás alapja egy 2015-ös publikáció volt, amelyben a kutatócsoport négy különálló keringő tumorsejt alcsoportot izoláltak emlőrákos betegeknél. Az életképes emlőrák sejtek nyugalmi állapotban életben tudnak maradni a csontvelőben vagy más szövetekben, például az agyban, tüdőben és májban, akár évtizedekkel az elsődleges daganat sebészeti eltávolítása után is. Ezek az elszórt sejtek legtöbbször kimutathatatlanok a hagyományos klinikai eszközökkel, ami szinte lehetetlenné teszi az áttétek időben történő kezelését.
(Debasish Boral et al, Molecular characterization of breast cancer CTCs associated with brain metastasis, Nature Communications (2017). DOI: 10.1038/s41467-017-00196-1)
Medical Xpress
