Hol vásárolhatunk majd és milyen étrend-kiegészítőt?

Hol lennének forgalmazhatóak ezek után az étrend-kiegészítők egyes csoportjai a Kamara ajánlása szerint?

Csak gyógyszertárakban, és minősített szaküzletekben.

Mit jelent a minősített szaküzlet fogalma a Bio és Gyógynövény Kereskedelmi Szövetség javaslata alapján?

(A Kamara esetleg eltérő véleményét is feltüntetjük.)

• Az áruválasztékának legalább 30%-a étrend-kiegészítő, gyógytea, vitamin és gyógyhatású készítmény;
• valamint funkcionális élelmiszereket, ún. mentes élelmiszereket (glutén-, laktóz-, húsmentes) forgalmaznak;
• minősített öko-, bio- (élelmiszer, vegyi áru, kozmetikum) termékcsoportokat forgalmaznak.
• A fentebb meghatározott termékköröknek a minősített szaküzlet forgalmának legalább 80%-át kell kitennie.
• Szakképzett és/vagy bizonyíthatóan több éves gyakorlattal rendelkező (a Kamara véleménye szerint 5 év a szükséges szakmai gyakorlat) szakeladó/tanácsadó segíti a vásárlókat az üzletben (BIGYOX minősítés/igazolás).
• A Szövetség feltételül szabja a szaküzleteknek, hogy a termékeket csak ellenőrzött forrásból szerezheti be (hivatalos nagykereskedő, regisztrált gyártó/forgalmazó).
• Az eladótér mérete általában nem haladja meg a 120 m² -t. A Kamara véleménye szerint rögzíteni kell, hogy nem lehetnek egy légtérben más termékeket értékesítő üzletekkel.
• Lehetőségeihez mérten törekszik a helyben vagy Magyarországon termelt mezőgazdasági termékek kínálatba vételére (friss áru és feldolgozott termékek).
• Megfelel a magyar szakmai szervezet (BIGYOX) etikai és norma elvárásainak.
• Bio és Gyógynövény Kereskedők Szövetség (BIGYOX) tagsággal rendelkezik.

Milyen étrend-kiegészítők lennének forgalmazhatók csak a gyógyszertárakban és a minősített szaküzletekben?

1. Amelyek vényköteles, illetve törzskönyvezett gyógyszerben (önállóan is) megtalálhatóak (pl.: ginkgo, melatonin). (A szerző megjegyzése: Az OGYÉI álláspontja szerint, a melatonin étrend-kiegészítőként történő forgalmazása nem tekinthető biztonságosnak, közegészségügyi kockázatot jelenthet.)
2. A 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 1. mellékletének táblázata szerint azok a készítmények, amelyek vitamin- illetve ásványi anyag tartalma meghaladja az NRV érték 50%-át. C-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők esetén az NRV érték helyett az 500 mg-ot meghaladó hatóanyag tartalmú étrend-kiegészítők.

3. Mindazok a növényi hatóanyagot tartalmazó étrend-kiegészítők, amelyekből gyógyszer is van (pl. szabalpálma, ginkgo biloba).
4. A monokomponensű, kivonatot tartalmazó termékek (nem a teák).
5. Olyan készítmények, melyek használatához kapcsolódóan egészségügyi indikáció is van (pl. tőzegáfonya, fokhagyma).

Az utóbbi három esetben ugyanis nem valószínű, hogy máshol felhívják a figyelmet az étrend-kiegészítő és más gyógyszerek közötti kölcsönhatásra, mint a gyógyszertárban és minősített szaküzletben.

Jelenleg milyen az étrend-kiegészítő termékek biztonságossága?

• A termékek forgalmazásának nem feltétele a hatósági engedélyezési eljárás, így fokozott a kockázata a hamisításnak, a minőségi problémáknak és az információ (címkeszöveg) előírás szerinti hiányosságainak.
• Általános tapasztalat, hogy a betegek/vásárlók nem tudják megkülönböztetni az étrend-kiegészítőket a gyógyszerektől. Így az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos negatív tapasztalat a gyógyszerek (és az értékesítő) iránti bizalmat is csökkentheti.
• A fenti két kockázatot különösen növeli, ha az étrend-kiegészítő nemcsak gyógyszertárban vagy minősített szaküzletben szerezhető be.

Milyen előnyt jelent majd termékbiztonság szempontjából a Kamara által javasolt új rendszer?

• A kizárólag gyógyszertárban vagy minősített szaküzletben forgalmazható étrend-kiegészítő forgalmazójával szemben a jogszabály megköveteli egy adott szempontrendszer szerinti minőségtanúsítást.
• A gyógyszertáraknak és a minősített szaküzleteknek jogszabály írja elő a zárt forgalmazási rendet a kizárólag gyógyszertárban vagy minősített szaküzletben forgalmazható étrend-kiegészítők esetén. Ehhez mintaként szolgálhat a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program követelményrendszere és eljárásrendje.

Kapcsolódó tartalmak:

A MÉKISZ és a GYSZT közösen reagált a cikkben foglaltakra, reflexiójukat itt >> olvashatják.

A Bio és Gyógynövény Kereskedők Szövetség is eljuttatta hozzánk véleményét, itt >> olvashatják.