Az intraartikuláris kortikoszteroidok, a hialuronsav, a vérlemezkében gazdag plazma és a sejtalapú injekciók biztonságossági profiljának összehasonlítása térdízületi osteoarthritisben: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

A térdízületi osteoarthritis (OA) globális népegészségügyi teher, amely a 40 év feletti lakosság közel negyedét érinti, jelentős fájdalmat és funkcióvesztést okozva. Amikor az első vonalbeli konzervatív kezelések már nem elegendőek, de a műtéti beavatkozás még nem indokolt vagy elkerülendő, az intraartikuláris injekciós terápiák kínálnak minimálisan invazív alternatívát az ízületi homeosztázis helyreállítására. A klinikai gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok – a kortikoszteroidok (CS), a hialuronsav (HA), a vérlemezke-koncentrátumok (leggyakrabban PRP), valamint az újabban terjedő sejt-alapú terápiák – hatásosságáról élénk szakmai vita folyik, ám a mellékhatásprofilok (adverse events, AE) összehasonlító elemzése eddig háttérbe szorult.​

Pedig a „primum non nocere” elve alapján a biztonságosság legalább olyan fajsúlyos tényező a terápiás szer megválasztásakor, mint a várható klinikai javulás. Bár ezek az eljárások általában biztonságosnak tekinthetők – különösen a nagyobb invazivitással járó sebészeti megoldásokhoz viszonyítva –, nem mentesek a kockázatoktól. A lehetséges szövődmények spektruma a lokális reakcióktól (injekció utáni fájdalom, duzzanat, synovitis) a súlyosabb eseményekig (szeptikus arthritis, szisztémás mellékhatások) terjed.​

Az eddigi legátfogóbb biztonsági elemzés

Az ESSKA Orthobiologics Initiative célja az volt, hogy számszerűsítse és összevesse a különböző injekciós modalitások biztonsági profilját a mellékhatások típusa, gyakorisága és súlyossága tekintetében. A szerzők a PubMed, a Cochrane és a Web of Science adatbázisaiban végeztek kiterjedt kutatást, amely során 848 tanulmányt azonosítottak. A végső meta-analízisbe 559 olyan közleményt vontak be, amelyek konkrét adatokat közöltek a mellékhatásokról, így összesen 76 061 beteg adatai váltak elemezhetővé.​

A vizsgált populáció megoszlása a következőképpen alakult:

• Hialuronsav (HA): 51.146 beteg
• Vérlemezkében gazdag plazma (PRP): 11.941 beteg
• Kortikoszteroidok (CS): 7121 beteg
• Sejt-alapú terápiák: 5853 beteg
  ​

A sejt-alapú terápiák kategóriája magában foglalta a mesenchymalis stromális sejteket és egyéb sejtpopulációkat alkalmazó eljárásokat, függetlenül attól, hogy azok expanzióval vagy „point-of-care” rendszerben készültek.​

Meglepő különbségek a mellékhatás-gyakoriságban

Az eredmények rávilágítottak, hogy a különböző hatóanyagok eltérő biztonsági profillal rendelkeznek. A legalább egy nemkívánatos eseményről beszámoló betegek aránya a sejtterápiák esetében volt a legmagasabb (14,7%), ezt követték a kortikoszteroidok (11,0%) és a hialuronsav (10,5%). A legkedvezőbb arányt a PRP mutatta, ahol a betegek mindössze 8,7%-a tapasztalt bármilyen panaszt.​

Még szemléletesebb képet kapunk, ha a kezelt betegenkénti átlagos mellékhatásszámot vizsgáljuk. Ebben az összevetésben is a PRP bizonyult a legbiztonságosabbnak (0,05 esemény/beteg), ami szignifikánsan alacsonyabb volt az összes többi modalitásnál (p < 0,001). Ezzel szemben a kortikoszteroidok (0,21) és a sejtterápiák (0,19) esetében fordult elő a legtöbb nemkívánatos esemény betegenként, míg a hialuronsav köztes értéket (0,13) mutatott.​

A sejtterápiáknál tapasztalt magasabb össz-mellékhatás ráta hátterében gyakran a mintavételi hellyel összefüggő panaszok (pl. zsírszövet vagy csontvelő vétel helyén jelentkező fájdalom) álltak, amelyek az autológ eljárások sajátosságai.​

Súlyos szövődmények és fertőzési kockázat

A klinikai gyakorlat számára talán a legfontosabb üzenet a súlyos nemkívánatos események (SAE) és a szeptikus szövődmények elemzéséből származik.

A súlyos mellékhatások aránya a kortikoszteroidoknál volt a legmagasabb (1,1%), ami több mint háromszorosa a PRP esetében mért értéknek (0,3%). A sejtterápiák (0,5%) és a hialuronsav (0,7%) szintén kedvezőbb profilt mutattak a szteroidoknál ebben a tekintetben. Ez az adat alátámasztja azokat a korábbi aggályokat, amelyek a kortikoszteroidok potenciális porckárosító és egyéb szöveti mellékhatásaival kapcsolatosak.​

Az ízületi fertőzések (szeptikus arthritis) tekintetében azonban a hialuronsav bizonyult a legbiztonságosabb választásnak, mindössze 0,1%-os incidenciával. A többi modalitásnál ez az arány némileg magasabb, de egymáshoz hasonló volt: a PRP esetében 0,3%, míg a kortikoszteroidok és a sejtterápiák esetében egyaránt 0,4%. A hialuronsav kiemelkedően alacsony fertőzési rátája feltehetően a standardizált, zárt rendszerű, előretöltött fecskendős kiszerelések elterjedésének is köszönhető, ami minimalizálja a kontamináció esélyét a beadás során.​

Konklúzió a klinikai gyakorlat számára

Az ESSKA Orthobiologics Initiative tanulmánya az eddigi legrobusztusabb adatokat szolgáltatja a térdízületi injekciók biztonságosságáról. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy bár mindegyik vizsgált terápia alapvetően biztonságos, a kockázati profilok jelentősen eltérnek:

• PRP (Vérlemezkében gazdag plazma): A vizsgálat „győztese” a biztonságosság terén; a legalacsonyabb a teljes és a súlyos mellékhatások aránya. Ez különösen vonzóvá teszi azon betegek számára, akiknél a mellékhatások minimalizálása az elsődleges szempont.
• Hialuronsav (HA): Kiegyensúlyozott biztonsági profil, kiemelkedően alacsony fertőzési kockázattal. Ez a tulajdonsága teszi továbbra is az egyik legmegbízhatóbb alapkezeléssé.
• Sejtalapú terápiák: Bár a kisebb, átmeneti panaszok (főként a mintavételből adódóan) gyakoribbak, a súlyos szövődmények ritkák, ami igazolja létjogosultságukat a regeneratív medicina eszköztárában.
• Kortikoszteroidok (CS): Bár hatékony gyulladáscsökkentők, biztonsági profiljuk a legkevésbé kedvező a vizsgált csoportban, különösen a súlyos mellékhatások tekintetében. Alkalmazásuknál gondos mérlegelés javasolt.

A tanulmány legfőbb üzenete az orvosok számára, hogy a terápiás döntés meghozatalakor ne csupán a várható hatékonyságot, hanem ezeket a most már bizonyítékokon alapuló, számszerűsíthető biztonsági adatokat is vegyék figyelembe, lehetővé téve a valóban személyre szabott és kockázatminimalizált betegellátást.

Bensa A, Piano A, Fumagalli GA, de Girolamo L, Laver L, Magalon J, Sánchez M, Tischer T, Filardo G. Safety profile comparison of intra‐articular corticosteroids, hyaluronic acid, platelet‐rich plasma and cell‐based injections for knee osteoarthritis: a systematic review and meta‐analysis by the ESSKA Orthobiologics Initiative. Knee Surg Sports Traumatol Arthrosc. 2025;33(1):1–11. DOI: 10.1002/ksa.70230

A denosumab az ízületi gyulladás gátlása révén lassítja a térdízületi osteoarthritis progresszióját

A szisztémásan injektált denosumab felhalmozódik a synoviumban, és a RANK/TRAF6/FSTL1 jelátviteli útvonalon keresztül hatékonyan csökkenti a synovitist.